A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Termelőszövetkezet elleni izgatás miatt törvénysértően eltúlzott büntetés alkalmazása. 48. Az osztályidegen terhelt mind a felszabadulás előtt, mind azt követően kupeckedő, üzérkedő életmódot folytatott. 1959. év elején a termelőszövetkezet-fejlesztési programm során az őt felkereső népnevelők előtt kifejezésre juttatta aggályait. Olyan kijelentést tett, hogy a tsz-tagok igen rosszul élnek, mert hiszen a szomszédban lakó tsz-tagnak sóra és paprikára valója sincs. Ennek ellenére 1959 február havában maga is belépett a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe történt belépését követően, mint tsz-tag a közgyűlésen olyan kérdéseket vetett fel, amelyek bár problémáknak látszottak, mégis lényegében az osztályellenség szándékát tükrözték. így felvetette, hogy miért kell a járlatleveiét a tsz. vezetőségéhez leadni, amikor csak ősztől dolgoznak majd a termelőszövetkezetben. A terhelt gyakran^ járt a kocsmába és ott termelőszövetkezet elleni izgató kijelentéseket tett. így 1959 március havában kijelentette a kocsmában, hogy nem hajlandó a tsz-be a gabonát bevinni, nem is érdemes a tsz-be bevinni, mert ott nem fizetnek. Jobb volt a múltban az uradalmakban. Egy más alkalommal a kocsmában kijelentette, hogy „miért vigyem a tsz-be a földemet, amikor dudva eszi meg a tiéteket is. Csak a nincstelenek mennek a tsz-be, nem pedig, akiknek van valamije." Végül 1959. június 22-én ugyancsak az italboltban N. M. előtt azt a kijelentést tette : „Te is odajöttél a lakásomra, nem is egyszer, pedig nem hívtalak." Ez nevezett népnevelői tevékenységére vonatkozott. Kijelentétte azt is, hogy „hiába is jöttél oda, hiába is léptem be, a munkát nem fogom felvenni. A termelőszövetkezet csak kizsákmányolja az embert, mert a földet elveszi." N. figyelmeztette őt, a terhelt erre azt válaszolta : „Nem érdekel semmi, megmutatom, hogy hiába léptem be, a földet a tsz nem fogja bevetni, mert ha mégis megtenné, akkor én azt kiszántatom és azzal vetem be, amivel ón akarom." A járásbíróság a terheltet a BHÖ 31. pontjának (1) bek. a) alpontjában felvett termelőszövetkezet elleni folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettéért 6 évi börtönre ítélte, egyes jogai gyakorlásától 10 évre eltiltotta. A megyei bíróság az elsőfokú ítéletet annyiban változtatta meg, hogy a börtönbüntetést 2 évre és 6 hónapra, az egyes jogoktól való eltiltás időtartamát 5 évre leszállította. Az eljárt bíróságok határozatai ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke nyújtott be óvást, amelyet a Legfelsőbb Bíróság alaposnak talált. Az eljárás bizonyítékként éri ékelt adatainak megfelel az a ténymegállapítás, amely szerint a terhelt kupeckedő és üzérkedő életmódot folytatott, így megalapozott az a megállapítás is, hogy a terhelt erre a korábbi életmódjára tekintettel osztályidegen. /Ennek a megállapításnak 52