A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)
munkát folytatott és eközben hangzott el a vádbeli kijelentés. A népnevelői munka lényege az esetleges ellenvéleményeknek a felszínre hozása, és a helyes irányú szemlélet kialakítása annak elősegítésére. Az ilyen alkalmakkor a népnevelők előtt politikai tájékozatlanságból eredő és nem ellenséges beállítottságra utaló megnyilatkozások adott esetben egyenesen alkalmat szolgáltatnak a népnevelőnek az agitációra, a téves nézetek kijavítására, a jószániékú dolgozók politikai felvilágosítására. Ezért ilyen körülmények között történő esetleges téves politikai nézet hangoztatásának nincs társadalomveszélyessége. A Legfelsőbb Bíróság a II. sz. büntető elvi döntésben mutatott rá arra, hogy ilyenkor társadalmi veszélyesség hiányában' bűncselekmény nincs. Az említett körülményeket azonban az elsőbíróság nem tisztázta, azzal a tárgyaláson egyáltalában nem foglalkozott, arra a tanúkat nem hallgatta meg. Nem derítette fel tehát az ügyet, és ez a hiányosság a bűnösség megállapítására is kihatással lehet. A terhelt felesége termelőszövetkezeti tag. A terhelt leányával együtt maga is dolgozott a felesége részére kijelölt területen. Ezenkívül a termelőszövetkezet rendelkezésére bocsátotta műhelyét és raktárát. Több alkalommal személyesen közreműködött a termelőszövetkezet gépparkjának megjavításában. Sőt egy belépési űrlapot kért azért, hogy a komáját beszervezze a termelőszövetkezetbe. Ezek az adatok arra engednek következtetni, hogy a terheltnél termelőszövetkezet ellenes magatartás nem forog fenn. Fokozott mértékben szükséges tehát adott esetben a tényállásnak az említett körülmények vonatkozásában történő felderítése. A lényeges körülmények vonatkozásában kellően fel nem derített tényállás alapján hozott járásbírósági ítélet tehát törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság ezért a törvénysértés megállapítása mellett a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az ügyet érdemi tárgyalásra visszaküldte. (1960. I. 11. - B. törv. V. 272811959.) Termelőszövetkezet elleni izgatásban való bűnösség törvénysértő megállapítása. 47. A járásbíróság a terheltet a BHÖ 31. pontjának c) alpontjában felvett termelőszövetkezet elleni izgatás bűntettéért 8 hónapi felfüggesztett börtönre ítélte. A tényállás szerint B. községben az 1959. év tavaszán történt földrendezés során a terhelt férje által használt földek a termelőszövetkezet táblájába estek. Ezeket a földeket a terhelt férje már bevetette. 1959. június 23-án a terhelt és a férje találkoztak a helyi tsz. elnökével, a betagosított földbe vetett gabona learatása kérdésében vita keletkezett közöttük. Ennek során a terhelt azt a kijelentést tette, hogy „aki az általuk elvetett gabonát learatja, annak nyakába akasztja a kaszát." A terhelt ezt a kijelentést ugyanezen a napon a tanácsházán a községi tanácselnök és a V. B. 50