A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

vesztésre, továbbá vagyona egyharmad részének elkobzására, mint mellékbüntetésre ítélte. Ez utóbbi ítélet ellen a Legfelsőbb Bíróság elnöke törvényességi óvást emelt a politikai jogoktól eltiltás törvénysértően hosszú tartama miatt. — Az óvás alapos. Az említett mellékbüntetés tartamára is megfelelően vonatkoznak a Btá. 50. §-ában írt büntetéskiszabási elvek. Ennek megfelelően a mellékbüntetés és a főbüntetés tartama között bizonyos arányosság áll fenn. A politikai jogvesztés a főbüntetéshez viszonyítva aránytalanul hosszabb tartamban rendszerint csak akkor kerülhet kiszabásra, ha hosszabb szabadságvesztés büntetés éppen az elkövető személyi tulajdonságai — agg kora, súlyos betegsége — miatt nem nyerhet alkalmazást. A terhelt esetében azonban ilyen körülmények nem állottak fenn. Egy évi börtön mint főbüntetés mellett a politikai jogok gyakorlásától a törvényben írt leghosszabb tartamban való eltiltás ellenkezik az arányosság fent említett elvével, azt az eljárt bíróság mivel sem indokolta. Sem az elkövetett cselekmény, sem a terhelt személyi körülményei a mellékbüntetés ilyen mérvét nem tették indokolttá, ezért az törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság tehát a törvénysértést megállapította, az óvással megtámadott ítéletet e részben hatályon kívül helyezte és a terheltet a kifejtett szempontoknak megfelelően a Btá. 39. § (1) bek. alapján 3 évre tiltotta el a Btá, 40. § (2) bekezdésében felsorolt egyes jogok gyakorlásától. Az új határozat folytán a terhelt olyannak tekintendő, mint aki az 1953 : 11. sz. tvr. hatálybalépésekor : 1953. július 26. napján e mellékbüntetés hatálya alatt állott. A most hivatkozott tvr. 6., illetve 9. §-ai értelmében i i — kizáró ok hiányában — mentesül tehát a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól is. (1960. III. 26. — B. törv. ebi. tan. 376/1960.) Csekély súlyú izgatás miatt a közügyektől maximális időtartamra eltiltással megvalósult törvénysértés. 44. A terhelt postatiszt munkahelyén több alkalommal egyik munkatársa előtt kijelentette, hogy nem helyesli a munkáskáderek vezető állásokba való helyezését, és igyekezett a munkáskáderek által elkövetett hibákat kihangsúlyozni. Ugyanakkor munkatársa előtt több ízben elmondta az amerikai rádióban hallott híreket és azokat helyeselte. A megyei bíróság az 1950-ben hozott ítéletével a terheltet a népi demokratikus államrend elleni izgatás bűntette miatt 2 évi börtönre, valamint 5 évi hivatalvesztésre, és politikai jogai gyakorlásának ugyanilyen tartamú felfüggesztésére ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az 1951-ben meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének büntetést kiszabó részét olyképp változ46