A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Lopás bűntette helyett jogtalan elsajátítás törvénysértő megállapítása. 233. A terhelt férjével a csárdában tartózkodott. Amíg a férje zenélt, ő maga italt fogyasztott. Ugyanebben az időben jelen volt a csárdában Sz. P. is, aki két társával ugyancsak italt fogyasztott, majd leittasodott. Emiatt el is esett. Ezt követően a terhelt, — aki közben a sértett asztalához ment — az elesés helyén a földről felemelt egy kis zacskót és a pénztárcával együtt a sértett zsebébe tette. A földön maradt 600 Ft pénzösszeget pedig a terhelt magához vette, azt megtartotta, 8 nap alatt sem a sértettnek, sem pedig a hatóságnak nem adta át. A járásbíróság a terheltet talált dolog jogtalan elsajátításának bűntette miatt 300 Ft pénzbüntetésre ítélte. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész alapos törvényességi óvást emelt. Nem tekinthető ugyanis ez adott esetben elhagyott dolognak a kérdéses 600 Ft összegű készpénz. A sértett egyéb ingóságaival együtt esett a pénz a földre. Az ingóságokat a- terhelt visszaadta a sértettnek, csak a készpénzt tartotta meg. Nyilvánvaló, hogy a terhelt is tudta, hogy a pénzösszeg kinek a tulajdonát képezi. A pénz lényegében a sértett birtokából nem került ki. A terhelt tehát reá nézve idegen ingó dolgot a sértett birtokából, annak beleegyezése nélkül vett el jogtalanul. Cselekménye ezért a BHÖ 422. pontjában meghatározott és a 423. pont (1) bekezdés 1. tétele szerint nrinősülő lopás bűntettét valósítja meg. A járásbíróságnak ezzel ellentétes jogi-értékelése törvénysértő. (1960. VIII. 3. — B. törv. III. 1181/1960.) Magánszemély sérelmére elkövetett lopás törvénysértő megállapítása a társadalmi tulajdon sérelmére csalással elkövetett bűntett helyett. 234. A többszörösen büntetett előéletű terhelt mint bányász dolgozott. A tatabányai X-es akna fürdőjében megtalálta Sz. bányász bőrfizetési jegyzékét, aminek alapján a pénztárból a bér felvehető. A terhelt e jegyzékre ráhamisította Sz. nevét és a bányapénztárnál felvette nevezett keresetét, 1166.45 forintot. A városi bíróság perorvoslat hiányában jogerőre emelkedett ítéletével a terheltet bűnösnek mondotta ki visszaesőként magányszemély sérelmére elkövetett lopás bűntettében és ezért őt börtönbüntetésre ítélte. A legfőbb ügyész törvényességi óvását a Legfelsőbb Bíróság az alábbiak szerint alaposnak találta. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt a bérjegyzéket az öltöző fürdőjében találta. E bérjegyzék alapján lehetett felvenni az illető dolgozónak a fizetését. A terhelt tehát azzal a fondorlattal, hogy a bérjegyzékre Sz. nevét aláírta, a bányavállalatot ejtette tévedésbe és ennek eredményeként jogtalan vagyoni haszonszerzés céljából felvette az azt megillető 1166,45 forintot. A terhelt cselekménye nem lopás, hanem annak lényege a pénztár megtévesztése, melynek eredményeként a terhelt társadalmi tulajdonban 303