A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A bíróság tényként állapította meg, hogy amikor a terhelt családjának elhagyása után B.-re távozott, a bejelentő lapjában magát nőtlennek tűntette fel és a személyi igazolványának kiállításakor, abba is ez került. Második házassága megkötésekor pedig K. Zs. előtt is nőtlennek adta ki magát. Amikor pedig második felesége a korábbi házasságból született gyermekekről — a tartásdíj behajtása során — tudomást szerzett, terhelt azt állította előtte megnyugtatásul, hogy D. G.-val házasságon kívül élt együtt. Az ügyben eljárt bíróságok a terhelt bűnösségót a BHÖ 309. pontjának (1) bekezdésébe felvett kettős házasság bűntettében állapították meg. A legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt az ügyben eljárt első- és másodfokú bíróság ítélete ellen a cselekmény minősítésére vonatkozó részében. — A Legfelsőbb Bíróság ezt az óvást alaposnak találta. Az ítéletben megállapított tények szerint terhelt a második házasságának megkötésekor K. Zs. előtt magát nőtlennek tűntette fel. A BHÖ 309. pontjának (2) bekezdésébe felvett rendelkezés szerint pedig súlyosabban minősül és 6 hónaptól 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő a cselekménye annak, aki a vele házasságra lépő felet az előbbi házassági kötelék fennállására nézve tévedésbe ejtette. Márpedig az ismét házasságra lépő az a fél, aki házas voltát a vele házasságra lépő másik fél előtt elhallgatta, ezzel az utóbbit a korábbi házassági köteléke fennállására nézve tévedésbe ejtette. A törvényhely szövege a súlyosabb minősítés fennforgásához nem kíván fondorlatot és így az egyszerű hazugság, illetve az igazság elhallgatása is a tévedésbe ejtés fogalma alá vonható. Ehhez képest, aki a második házassága megkötésekor a vele házasságra lépő fél előtt magát nőtlennek tűnteti fel, a korábbi házassági köteléke fennállására nézve nyilvánvalóan tévedésbe ejti a másik felet. Törvényt sértettek tehát az ügyben eljárt bíróságok, amikor terhelt cselekményét a BHÖ 309. pontjának (1) bekezdése szerint minősítették. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság, hogy a BHÖ 309. pontjának (1) bekezdésébe foglalt minősítés mellett a terhelt cselekménye elévülés folytán büntetőjogi értékelésre nem is kerülhetett volna. (1960. IX. 6. — B. törv. 832/1960.) Gyermekrablás Gyermekrablás bűntettének tényétemé, az erőszák, fenyegetés 'oagy ravaszság. 172. A bíróság az alábbi tényállást állapította meg : Terheltnek a korábbi férjével, J. J.-sal kötött házasságát a bíróság még az 1953. évben felbontotta. Ebből a házasságból származó és az 1949. évi május hó 18. napján született András utónevű fiúgyermeket az apánál, J. J.-nál helyezték el. 221