A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

akkor vágta bele jobbkezét a terhelt által védekezésül maga elé tartott kapa élébe. Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg azt is, bogy a sértett nem volt felesketett mezőőr, nem is kötött mezőőri szerződést a községi tanács vb. szakigazgatási szervei előtt, sértettet csupán az egyéni gazdák fogadták fel földjeik őrizésére. • A Legfelsőbb Bíróság nem teszi magáévá az ügyben eljárt másodfokú bíróság ítéletének indoklásában foglalt azt az érvelést, hogy a sértett jogtalan támadását a terhelt idézte elő. Ha a terhelt és társai valóban olyan helyen tarlóztak is burgonyát, ahol az még felszedve nem volt, ez magában véve nem jogosította fel sértettet arra, hogy vasvillával üsse meg a terhelt élettársát és terheltet magát. A támadásnak ezt a módját tehát nem terhelt idézte elő. Sértettnek más rendelkezésre álló eljárást kellett volna választani, hogy terheltet és társait a burgonya jogtalan tarlózásának abbahagyására bírja. Amikor tehát ilyen körülmények között terhelt a vasvillával jogtalanul támadó sértett elé tartotta védekezésül az élével felfelé fordított kapát, akkor a személye ellen irányuló jogtalan támadás elhárításához szükséges cselekményt hajtott végre. Az elhárításhoz szükséges ez a cselekmény pedig a Btá. 15. § (1) bekezdése értelmében nem büntethető. (1959. V. 12.— B. törv. 779/1959.) Előkészület Előkészület és kísérlet elhatárolása. 4. A járási ügyészség vádiratot nyújtott be a járásbírósághoz, melyben H. P. terheltet közveszélyes munkakerülés bűntette, kétrendbeli lopás bűntette és egyrendbeli betöréses lopás kísérletének bűntette miatt vádolta. A vádiratban foglaltak szerint a betöréses lopás kísérletének bűntettét a terhelt a következőképpen valósította meg : M.-ben a Fürst Sándor utca 10. sz. házban évek óta magányosan élt és lakott az idős, jelenleg már 73 éves B. M. sértett. Az 1959. év január havában terhelt elhatározta a magányosan élő sértett értékeinek és pénzének megszerzését. Elhatározta a terhelt azt is, hogy majd alkalmilag éjjel a sértett lakásába behatol, sértettet megtámadja és megfojtja, hogy értőkeit megszerezhesse. Cselekményének elkövetését hosszabb ideig fontolgatta, majd az 1959. évi február hó 21. napján 23 óra tájban megjelent a sértett házánál, ahol a kerítés kapuját leemelve az udvarra bejutott. Ezután a ház konyhájának ajtaját vállával betaszította és így a konyhába behatolt. 2 A törvényességi óvások gyakorlata III. 17