A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

közöltők vele, hogy az erőgépen nincs szikrafogókúp és rossz a szivattyú. A terhelt ekkor utasítást adott N.-nek a hiba kijavítására és arra vonatkozóan is, hogy miként tudja a gépet a követelményeknek megfelelően kijavítani. N. az utasítás ellenére a javítást nem végezte el, S. pedig a cséplést tovább folytatta. 1958. augusztus 2. napján a szikrafogókúp hiánya folytán a traktorból kijövő szikra a cséplőszekrényt meggyújtotta, aminek következtében az leégett és ezáltal a társadalmi tulajdonban 8585 Ft kár keletkezett. A járásbíróság a terheltet a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett gondatlan tűzvészokozás bűntette miatt 6 hónapi javító-nevelő munkára kötelezte bélének 10%-os csökkentése mellett. A legfőbb ügyész törvényességi óvása az alábbiak szerint alapos. A tényállásból kitűnően a terhelt, mint főgépész, köteles volt ellenőrizni az állami gazdaság gépeit úgy munkában, mint javítás alatt, de kötelessége volt a javító műhelyben folyó és a kiadott munkák ellenőrzése is. A terhelt a tárgyaláson az említett kötelezettségének fennállását nem vitatta, annak elmulasztása miatt bűnösnek is érezte magát. A terhelt mulasztása és a bekövetkezett eredmény (tűz keletkezése) között az okozati összefüggés is fennáll. Nem változtat a felelősségén az a tény sem, hogy a gép kijavításával megfelelő szakembert bízott meg. A terhelt ugyanis még másnap, de harmadnap sem ellenőrizte, hogy a kiadott munkát elvégezték-e, jóllehet tisztában volt azzal, hogy a cséplésnél komoly veszélyt jelent a szikrafogókúp meg nem javítása. Mindezekből törvényszerűen jutott az eljárt bíróság arra a jogi következtetésre, hogy a terhelt cselekménye maradéktalanul kimerítette a gondatlan tűzvészokozás bűntettének törvényi tényállását. Törvényt sértett azonban a járásbíróság, amikor az elkövetés körülményeit figyelmen kívül hagyva nem alkalmazta a terhelttel szemben a Btá. 56. §-ában foglalt rendelkezéseket. A terheltnek a vádbeli időben a cséplés ellenőrzése volt főfeladata, 30 erőgépet kellett ellenőriznie, amelyek egymástól nagy távolságra voltak. Amikor július 31-én tudomást szerzett arról, hogy az S. által használt erőgépen a szikraforgókúp hiányzik, nyomban utasítást adott a gép kijavítására, éspedig olyan személynek, aki tisztában volt a szikraforgókúp hiányának jelentőségével és annak esetleges következményeivel. A terhelt utasítása végrehajtásának nem lett volna semmi akadálya és más esetben sem fordult elő, hogy a terhelt utasításait nem hajtották végre. Minthogy a most kiemelt körülményekre figyelemmel a terhelt által elkövetett cselekmény olyan csekély jelentősélűnek mutatkozik, hogy a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés is szükségtelen, a bűnösség megállapítása és a büntetés kiszabása törvénysértő. Ezért Legfelsőbb Bíróság a terhelttel szemben az eljárást megszüntette. (1959. XII. 15. — B. törv. IV. 2343 \1959.) 11* 163