A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

volt tőle elvárható, Hogy félnapi távolléte idejére a bezárt sertések őrzéséről ezzel megbizott személy útján — külön is gondoskodjék. A terhelt tehát a sertéseknek az ólba történt bezárásával a tőle elvárható gondosságnak mindenben eleget tett. A magatartása tehát nem valósitja meg sem a BHÖ 235. pontjában felvett gondatlan dologrongálás bűntettének, sem más bűncselekménynek a tényállását. Mindezekre tekintettel az eljárt bíróság törvényt sértett, amikor a terhelt bűnösségét a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűntettében megállapította ős ezért vele szemben büntetést alkalmazott. A kifejtettek alapján a Legfelsőbb Bíróság a Bp. 227. §-a (1) ós (4) bekezdése értelmében a törvénysértés megállapítása mellett a megtámadott ítéletet hatályon kívül helyezte és a terheltet az ellene emelt vád alól a Bp. 180. § fej pontja alapján bűncselekmény hiányában felmentette. Habár a terheltet büntetőjogi felelősség az adott esetben nem is terheli, az állatai által okozott kárt a polgári jog szabályai szerint a károsult állami erdőgazdaságnak megtéríteni köteles. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az ítéletnek a terheltet az okozott kár megtérítésére kötelező rendelkezését érintetlenül hagyta. (1959. XII. 14. — B. íörv. I. 238511959.) Társadalmi tulajdon gondatlan rongálásával elkövetett bűntett megállapítása megalapozatlan ítéleti tényállás alapján. 122* A terhelt egyik társával együtt, mint a Faipari Vállalat rakodómunkásai a vállalat Ford tehergépkocsijával a vállalat nádtelepéről nádat szállítottak. A gépkocsinak náddal való megrakását úgy oldották meg, hogy azt a nádkupacok közé állították. A rakodás után a terhelt a gépkocsi vezetőfülkéjében — még mielőtt a gépkocsi elindult volna — egy szál gyufával cigarettára gyújtott, utána pedig a még égő gyufát a vezetőfülke ablakán kidobta. Ettől a talajt vastagon takaró nádhulladék, majd a nádkupacok is tüzet fogtak. Amikor a tehergépkocsi már messzire elhaladt, a környéken dolgozók a nádtelepen a tűz kitörését észlelték, azt azonnal oltani kezdték, de sikertelenül, mert a nádkupacok jelentős része elégett. A tűz következtében a vállalatnak 16 500 Ft értékű kára keletkezett. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondta ki a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűntettében és érért őt hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre és 400 forint pénzmellékbüntetésre ítélte. Az ítélet indokolása szerint a járásbíróság a terhelt tagadásával szemben és más közvetlen bizonyítékok hiányában abból a tényből, hogy a gépkocsi kipufogó csöve a földtől egy méter magasságban volt ós hogy abból csak három-négy centiméter hosszú szúróláng csapott ki : arra a következtetésre jutott, hogy a kipufogó cső lángja a nádat nem gyújthatta fel és így a terhelt által eldobott gyufának égőnek kellett lenni, miért is ezt tényként megállapította. 157