A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Áz elítélés alapjául szolgált tényállás nem állapítja meg a terhelt terhére a károsodást előidéző tényt, sőt kifejezetten utal arra, hogy a hiány oka megállapítható nem volt. Márpedig ilyen körülmények között — miként arra a Legfelsőbb Bíróság fentebb már utalt — a hanyag kezelésben való bűnösség megállapítására alap nincs, ezért a terhelt bűncselekmény hiányában a Bp. 180. § b) pontja alapján felmentendő lett volna. Bűncselekmény hiányában a terhelt a leltári hiányért az elkövetés idején érvényben volt 98/1952. M. T. sz. rendelet ós illetve ennek a szövetkezetek vonalán történő végrehajtása tárgyában a SZÖVOSZ igazgatósága 40/1956. sz. utasítása (SZÖVOSZ Ért. 1956. aug. 9.) 4. § (1) és (2) bekezdése szerint, vagyis egy hónapi fizetése erejéig felel. A teljes hiányért való felelősség csak előzetes írásbeli megállapodás esetén áll fenn. Mivel a terhelt fizetése összegszerűségére hiteltérdemlő adat az eljárás folyamán nem merült fel, és az sincs tisztázva, hogy teljes felelősséget vállalt-e, a polgári jogi igény tárgyában való érdemi döntésre a büntető eljárás keretén belül mód nincsen. A fent kifejlettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság az óvással megtámadott ítéletet a Bp. 227. § (4) bekezdése értelmében hatályon kívül helyezte és a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatásul még a következőkre mutat rá : Törvénysértéssel kötelezte a járásbíróság a terheltet 295 Ft illeték lerovására, mert — miként azt a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiuma 161. sz. állásfoglalásában kifejtette — ha a munkaviszonyban álló személy a munkaviszonyánál fogva rendelkezése alá került vagyontárggyal kapcsolatban követ el bűncselekményt és a munkáltató polgári igényét a büntetőperben érvényesíti : bélyegilleték lerovásának a 2/1958. I. M. sz. rendelet értelmében nincs helye. (1960. III. 8. — B. törv. I. 2316/1959.) A társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntettében való bűnösség törvénysértő megállapítása pusztán a terhelt polgári jogi megtérítési felelőssége alapján. 117. A terhelt 1954 óta a földművesszövetkezet vegyesboltjának egyzemólyes eladója volt. A földmű vessző vetkezet 1957. december 10. napján — a terhelt távollétében — a vegyesboltban leltározást tartott, amelynek eredményeként a terheltnek 5200 Ft hiánya mutatkozott. A terhelt a leltárhiányról nem szerzett tudomást. A földművesszövetkezet két nappal később újból leltározást végzett. Ez alkalommal a terhelt hiánya 3111,40 Ft-ra csökkent. A terhelt a hiány összegét utóbb teljes egészében megtérítette. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki a társadalmi tulajdon hanyag kezelésének bűntettében. Ezért őt 7 (bét) hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. — Az ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos. 148