A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A terhelt a lakásán elhelyezett pengékből sem adott el egy darabot sem, hanem amikor rájött, hogy silány minőségűek, azokat L. A-nak vissza akarta adni. E célból a pengéket vissza is vitte az üzletbe. Minthogy azonban L. A. újabb vásárlás céljából nem jelent meg, a pengék visszaadására nem kerülhetett sor. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a felsorolt körülmények alapján nem vonható megnyugtató következtetés arra, hogy a terheltet a pengék beszerzésénél nyereséges továbbadási cél vezette volna, sőt az ismertetett körülmények épp ellenkezőleg arra engednek következtetni, hogy a terhelt csupán saját magát és családja nagyobb számú férfitagjait kívánta — bár hosszabb időre — borotvapengékkel ellátni. Ezért az eljárt bíróságok nem sértettek törvényt, amidőn a terhelt bűnösségét árdrágító üzérkedés bűntettében nem állapították meg. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek folytán a törvényességi óvás ama részét, amely az árdrágító üzérkedés bűntettében való bűnösség megállapítására irányult, elutasította. (1959. IX. 1. — B. törv. I. 1201/1959.) Megalapozatlan tényállás alapján a társadalmi tulajdont károsító bűntettben való bűnösség törvénysértő kimondása. A kárösszeg legalább hozzávetőleges megállapítása nem mellőzhető. 100. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt 1958. március 4-től 1958. május 16-án történt elbocsátásáig egyik népbolt pénztárosa volt. E beosztásában ő kezelte a pénztárgépet, kivéve azt az időt, amikor rövid időszakra a pénztárt elhagyta, ebéielés vagy aprópénzváltás céljából a boltból távozott. A vádbeli idő alatt a terhelt által kezelt pénztárgépen 16 810,40 Ft ún. melléblokkolás történt, mely összegből a terhelt 2500 Ft elsikkasztását ismerte el, azonban ,,a terhelt sikkasztásai ez összeg többszörösét teszik ki". Az ítélet szerint a terhelt által elismert összeg többszörösének elsikkasztását bizonyítja, hogy : 1. a terheltet munkatársai öt napon keresztül figyelték és ez idő alatt kb. 1500 Ft elsikkasztását fedezték fel ; 2. a terhelt pénztárossága előtti időben is megállapított a szakértő melléblokkolásokat, de ennek összege csak 2630 Ft 20 fillér; 3. a terhelt anyagi ós kereseti viszonyaihoz mérten feltűnő mértékben költekezett. A terheltet a járásbíróság a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett sikkasztás és meg nem határozható rendbeli magánokirathamisítás bűntette miatt 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Egyben kötelezte, hogy a Népbolt Vállalatnak 12 675,95 Ft kártérítést fizessen meg. A terhelt és védője által enyhítés végett bejelentett fellebbezés folytán a megyei bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a sértett vállalatot polgári jogi igényével polgári perre utasította, egyebekben pedig a fellebbezéseket elutasította. — Az ítéletek megalapozatlansága miatt emelt törvényességi óvás alapos. 122