A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

Az ítéletet a legfőbb ügyész törvényességi óvással támadta meg, mert álláspontja szerint a terhelt bűnösségének a megállapítása törvénysértéssel történt. — A törvényességi óvás alapos. A garázdaság bűntettének — a kialakult bírói gyakorlat szerint — jellemzője, hogy indító oka a társadalomellenes beállítottság, megnyilvánulási formája pedig a társadalmi együttélési szabályok tudatos, durva megsértése, semmibevétele, amely egyúttal a közrend ós közbiztonság veszélyeztetésével jár. A konkrét cselekmény indító okát vizsgálva megállapítható hogy a terhelt cselekményét személyes indokból követte el. Magatartását nem a társadalmi együttélési szabályoknak a közrend veszélyeztetésével járó tudatos megszegése motiválta, hanem az, hogy M. B.-n — annak magatartása miatt — bosszút álljon. A cselekmény indító oka tehát a terhelt ós a sértett közötti személyes ellentét volt és nem a társadalomellenes beállít ttság. Hyen személyes motívum mellett pedig a terhelt cselekményével a garázdaság bűntettének törvényi tényállását nem valósította meg. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre tekintettel a Bp. 227. § (1) és (4) bekezdése alapján a törvénysértést megállapítva a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte. Tekintve, hogy az iratoknál elfekvő feljelentés szerint M. B. a vádbeli alkalommal a terhelttől 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett, amelyet orvosi látlelettel is igazolt, a terhelttel szemben fennforogni látszó könnyű testi sértés bűntette miatt az eljárás lefolytatása végett az ügyet a p.-i járásbírósághoz visszaküldte. (1960. II. 8. — B. törv. 2743/1959.) Becsületsértés bűntette helyett garázdaság bűntettének törvénysértő megállapítása. 86. Az ítéletben megállapított tényállás lényege a következő : A terhelt 1959. augusztus 23-án, már kissé ittas állapótban betért a p-i italboltba, ahol ott tartózkodott H. J. ugyancsak p.-i lakos, akivel a terhelt már huzamosabb idő óta haragos viszonyban van. A terhelt mindjárt kötekedni kezdett H. J.-el, valamint annak ugyancsak az italboltban tartózkodó sógorával, K. I.-val. Az utóbbival szemben is lealacsonyító kifejezéseket használt, amiért ez figyelmeztette a terheltet, hogy viselkedjék rendesen. Erre a terhelt a kezében tartott nagyfröccsös poharat tartalmával együtt K. I. karjához dobta. Közben azt mondta, hogy kiirtja H. J. egész családját. Ezután H. J. és K. I. eltávoztak az italboltból. Amikor a terhelt ezt meglátta, felkapta a boltvezetőnek a pulton elhelyezett nyitott zsebkését és utánuk ment. H. J.-t egészen a lakásáig követte, közben hangoskodott ós fenyegetőzött, hogy kiirtja a családját. H.-ék kapuja előtt a terhelt megállt, ekkor H. J. vasvillát fogott és kiütötte a terhelt kezéből a kést. A terhelt ezután hazament a lakására. Az ítélet per orvoslat hiányában jogerőre emelkedett. 102