A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai 1958. XI.-1960. X. (Budapest, 1961)

A legfőbb ügyész a járásbíróság fenti ítélete ellen törvényességi óvást emelt. Az óvás szerint a terhelt bűnösségének megállapítása törvénysértő. — Az óvás alapos. A tényálláshoz képest a terhelt cselekménye nem valósítja meg a garázdaság bűntettét. E bűntett megállapítására csak akkor van törvényes alap, ha a terhelt cselekményének elkövetését a társadalmi együttélés szabályainak a semmibevétele motiválja. Ha azonban a személy, vagy dolog elleni támadásnak a garázdálkodás köznapi fogalmától eltérő meghatározott oka van, akkor nem garázdaság, hanem más bűntett megállapítására kerülhet sor. A terhelt cselekményét a tényállás szerint a H. családdal szembeni haragos viszony és bosszú motiválta, ezért a cselekménye a garázdaság bűntettét nem valósítja meg. Azonban a terheltnek H. J., valamint K. I. személye ellen irányult támadása becsületsértés bűntettének minősülhetne. Minthogy azonban jogérvényesen előterjesztett magánindítvány nincs, e bűntett megállapítása sem jöhet szóba. (1960. III. 9. — B. törv. 193/1960.) Garázdaság bűntettének törvénysértő megállapítása állatok durva bántalmazásával elkövetett szabálysértés helyett. 87. A bizonyított tényállás szerint: A vádlott 1958. évi április hó 12-én — mint a k.-i K. tsz. tagja — a termelőszövetkezet elnökének előzetes engedélyével V. I. tsz-tag szőlőjébe a gondozására bízott kétlovas fogattal trágyát szállított. Kissé ittas állapotban volt. Mivel a lovak a község területén kívül fekvő szőlő-telep nehezen járható útján elakadtak ós a tengelyig süllyedt kocsit a kátyúból kihúzni nem tudták, vádlott a lovakat ostorral ütlegelte s közben trágár szavakat ordítozva káromkodott. A járásbíróság perorvoslat hiányában nyomban jogerőre emelkedett ítéletével bűnösnek mondta ki Z. I. vádlottat a BHÖ 189/A. pontjában felvett garázdaság bűntettében. A legfőbb ügyész az ítéletet törvényességi óvással támadta meg, mert álláspontja szerint a bűnösség megállapítása törvénysértéssel történt. — A törvényességi óvás alapos. A Legfelsőbb Bíróság 141 — 143. sz. büntetőkollógiumi állásfoglalása, valamint ezen állásfoglalások alapján kialakult bírói gyakorlat szerint a garázdaság jogi tárgya a közrend és közbiztonság. Vizsgálni kell tehát minden esetben, hogy az elkövető magatartásának mi az indító oka. Ha az indító ok az elkövető társadalomellenes beállítottsága, célja pedig a közrend és közbiztonság veszélyeztetése ós a társadalmi együttélés szabályaival az elkövető anélkül helyezkedik szembé, hogy erre megmagyarázható gzemólyes oka lenne, garázdaság bűntettét kell megállapítani. 103