Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 237—252., 257—264. pontjai 93 A termelőszövetkezet tagjának termények termelésére vonatkozó kötelessége azonban nem jogszabályon vagy ennek értelmében kiadott hatósági intézkedésen, hanem a szövetkezeti társuláson alapszik. Ez a szövetkezeti társulás pedig a fennálló büntetőjogi szabályok szerint nem azonosítható a Munka Törvénykönyve 14. §-a alapján létesülő munkaviszonynyal, mint amely a VI. sz. büntető elvi döntésben foglaltak szerint munka teljesítésére jogszabályon alapuló jelleggel létesít kötelességet. 185. 417. Kik jogosultak a feljelentésre a célhitel eltérő felhasználásának, illetve tervbűncselekmények esetében. A célhitel elvonás, vagyis a hitelnek a folyósításkor meghatározott céltól eltérő felhasználása a 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelet 17. § (1) bekezdése értelmében — amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés, így a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet rendelkezései alá nem esik — bűntettként két évig terjedhető börtönnel büntetendő. A 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelet 17. § (4) bekezdése értelmében a rendelet 16. §-a alá eső cselekmények — így a 16. § b) pontjában felvett célhitelelvonás — esetében is a büntető eljárást csak a hitelt folyósító pénzintézet feljelentésére lehet megindítani. A BHÖ. 252. pontjába felvett jogszabály értelmében a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló törvényerejű rendeletben meghatározott bűncselekmények miatt — a 237. pont esetét kivéve — büntető eljárásnak csak az Állami Ellenőrző Központ elnöke, az Országos Tervhivatal elnöke, vagy a vállalat (üzem) tárgya szerint illetékes miniszter feljelentésére van helye ; a miniszter helyett a feljelentést az általa kijelölt szerv is megteheti. A 19/1952. (III. 13.) M. T. számú rendelet 17. §-ának (5) bekezdése szerint, ha a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet alá tartozó bűncselekményt — mint ebben az esetben is — a pénz-és hitelgazdálkodás körében követték el, a feljelentés megtételére illetékes miniszternek a pénzügyminisztert kell tekinteni. Végül a 355—3/1952. P. M. számú rendelet 14. §-a szerint a tervgazdálkodás büntetőjogi védelméről szóló 1950. évi 4. számú törvényerejű rendelet rendelkezései alá tartozó bűncselekmények miatt ha azt a pénz- és hitelgazdálkodás körében követték el, a feljelentés megtételére kijelölt szervnek kell tekinteni: a Magyar Nemzeti Bankot, a Magyar Beruházási Bankot és az Országos Szövetkezeti Hitelintézetet. 314. Közveszélyes munkakerülés 257-264. pont 418. A Legfelsőbb Bíróság VIII. sz. büntető elvi döntésének 1. pontja A munkakerülő életmód az egyént és családját szükségképpen erkölcsi romlás veszélyének teszi ki. Az ilyen életmód tehát a BHÖ. 259. pont a) alpontja szerinti bűntett. A közveszélyes munkakerülés bűntettének megállapítását nem zárja ki az a körülmény, hogy a tettes időközönként alkalmi vagy állandó, de munkaerejét csak részlegesen lekötő munkát vállal. Viszont nem állapítható meg e bűntett ha munkaképes személy csak átmenetileg vagy indokolva van munkaviszonyon kívül, illetve csak átmenetileg és indokoltan nem végez megfelelő munkát. Indokolásból; A termelési eszközök társadalmi tulajdona, ezzel kapcsolatban a kizsákmányolás megszüntetése és a népgazdaság tervszerű irányítása