Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

76 BHÖ. 230—231. pontjai don elleni rongálással, illetve lopással elkövetett bűntettnek kell minősíteni. A 176. pont súlyosabban minősülő eseteiben — miként a társadalmi tulajdont sértő rablás esetében is — az ítélet rendelkező részében a minősítésnél szintén fel kell tüntetni, hogy a cselekmény a társadalmi vagyont sértette, azonban a cselekményt egyébként a 172. pont (1) bekezdés 2. tétele, illetve (2) bekezdése szerint kell minősíteni és megbüntetni. A vádlott a társadalmi vagyon megrongálásán felül a villanyvilágítás működését is megszüntette. Ezzel megvalósította a BHÖ. 180. pont c) alpontjába felvett bűntettet is. Minthogy ennek a bűntettnek a jogi tárgya más, mint a rongálási cselekményé, a Btá. 57. §-a értelmében ezt a két bűntettet halmazatban kell megállapítani. 1102. 347. A társadalmi vagyon gondatlan megrongálásának bűntettét a társadalmi vagyon kezelésének körében eljáró személy is elkövetheti. A társadalmi vagyon gondatlan megrongálását abban az esetben is a BHÖ. 230. pontja szerint kell minősíteni, ha azt társadalmi vagyont kezelő személynek gondatlansága idézte elő. Ugyanis az, aki állásánál, megbízatásánál fogva vagy bárminő más okból ténylegesen társadalmi vagyont kezel, nem kerülhet kedvezőbb büntetőjogi elbírálás alá, mint az olyan személy, aki a társadalmi vagyont a kezelés körén kívül álló esetben rongálta meg gondatlanul. A hanyag kezelés és gondatlan rongálás közötti különbségre utal az is, hogy a közönséges nyelvhasználat szerint is különbség van a két fogalom között. 223. 348. Téves felmentés végszükség címén a társadalmi tulajdon gondatlan megrongálásának bűntette alól. 1094. Részletesen : Btá. 16. §-ánál. 349. A szándékos dologrongálásban megnyilvánuló tervbűntett (BHÖ. 237. pont) mellett a társadalmi tulajdonban lévő vagyontárgy megrongálásával elkövetett bűntett külön megállapításának nincs helye. 986. 350. A társadalmi tulajdont károsító hitelezési csalást a társadalmi tulajdon elleni csalás bűntetteként kell minősíteni. A BHÖ. 452. pontja szerinti cselekményt az egyébkénti csalási célzat nélkül is „csalásnak" kell tekinteni. Ha tehát az elkövető társadalmi tulajdon sérelmére követ el ilyen bűncselekményt, azt a BHÖ. 230. pontjába felvett társadalmi tulajdont károsító csalás bűntettének kell minősíteni, mert az e törvényhelyben említett „csalás" alatt megszorító rendelkezés hiányában annak minden alakzatát kell érteni. 740. 351. Az a körülmény, hogy a társadalmi tulajdonban bűnösen okozott kár a káló határon belül van, a bűnösség megállapítását nem zárja ki. Önmagában véve az a körülmény, hogy a tényleges kár a káló határon belül van, nem jelent büntetőjogi mentességet. Ha ugyanis a vádlott szándékos vagy gondatlan magatartásával idézte elő a kár keletkezését, akkor bűnössége szempontjából közömbös, hogy az így előidézett kár nem haladja meg a gyakorlati életben kialakult hibahatárt, az ún. kálóhatárt. 742. 352. Nem hivatkozhat önkéntes elállásra az, aki a társadalmi tulajdon elleni csalást rajta kívül álló ok miatt nem fejezhette be. 974. Lásd a Btá. 18. §-ánál is. 353. A társadalmi tulajdonban különösen nagy kárt nem okozó rablás is társadalmi tulajdon elleni bűntett, azonban a Btk.-nak a rablásra meghatározott büntetési tételei alá esik. 361. Részletesen : BHÖ. 232. pont (2) bek. III. tételénél. 354. A vendéglátóipari alkalmazottak által az italok meghamisítása a társadalmi tulajdon elleni sikkasztáson felül a fogyasztók kárára elkövetett csalás bűntettét is megvalósítja. 13. Részletesen : BHÖ. 447. pontnál.