Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)
50 Btá. 61., 63. §§ Pénzbüntetés összbüntetésbe foglalása 61. § 236. Pénzfőbüntetést helyettesítő szabadságvesztésbüntetés utólag sem foglalható összbüntetésbe a főbüntetésként kiszabott börtönnel. A Btá. 61. § (1) bekezdésében foglalt általános szabály szerint: pénzbüntetés másnemű büntetéssel összbüntetésbe nem foglalható. Ez általános szabály alól kivételt egyedül az idézett szakasz (4) bekezdésének az a rendelkezése létesít, amely szerint a külön ítéletekkel kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanságuk esetén helyettesítő szabadságvesztéseket összbüntetésbe kell foglalni. Ezt meghaladó további kivételnek s ekként a pénzfőbüntetést helyettesítő börtönbüntetésnek ugyanabban vagy más ügyben főbüntetésként kiszabott börtönnel utólag összbüntetésbe foglalásának törvényes alapja nincs. 1018. 237. A pénzmellékbüntetést behajthatatlanság folytán helyettesítő szabadságvesztés ugyanabban vagy más ügyben főbünletésként kiszabott börtönnel utólag sem foglalható összbüntetésbe. Az összbüntetések kiszabását a Btá. 57—61. §-ai szabályozzák. Ezek közül a pénzbüntetések összbüntetésbe foglalásának kérdését a 61. § az egyéb vonatkozású kérdésektől elkülönítve, külön rendezi. Eltekintve attól az (1) bekezdésben foglalt alapvető tételtől, hogy pénzbüntetés másnemű büntetéssel nem foglalható összbüntetésbe, a 61. § (2) bekezdése a pénzbüntetések egyidejű kiszabásának esetét szabályozza akként, hogy ezeket mindig egy összegben, összbüntetésként kell alkalmazni. A (3) bekezdés az egyidejű kiszabás esetére vonatkozó szabállyal szemben kizárja a külön ítéletekkel kiszabott pénzbüntetések utólagos összbüntetésbe foglalását, a (4) bekezdés pedig az ilyen ítéletekkel kiszabott pénzbüntetéseket behajthatatlanságuk esetén helyettesítő szabadságvesztésbüntetések összbüntetésbe foglalását kifejezetten elrendeli. A Btá. ezek szerint nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a pénzmellékbüntetést helyettesítő szabadságvesztésnek a főbüntetésként kiszabott börtönnel való összbüntetésbe foglalását megengedné vagy elrendelné. 145. Mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól 63. § 238. A Legfelsőbb Bíróság IX. sz. büntető elvi döntése. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alól való mentesítésnek (rehabilitációnak) az előírt feltételek mellett olyan bűncselekmény miatt történt elítéléssel kapcsolatosan is helye van, amely nem tárgya a bűnügyi nyilvántartásnak. 214. 239. A büntetés hátrányos következményei alól mentesíiett személy javára nem lehet büntellen előételre mint enyhítő körülményre hivatkozni. Ugyanekkor azonban nem lehet szó a büntetett előéletnek súlyosító körülményként való értékeléséről sem. A Btá. 64. §. (1) bekezdés szerint abban a körben, amelyre a mentesítés kiterjed, a mentesített személyt büntetlennek kell tekinteni. Ebből következik* hogy az ilyen személynek előző büntetése újabb bűncselekményével kapcsolatosan súlyosító körülményt nem jelenthet. Ez az állapot azonban nem azonos az enyhítő körülményként értékelhető olyan büntetlen előélettel, mely azt jelzi, hogy a terhelt előzőleg még nem került összeütközésbe a büntető törvénnyel. B. K. 71*
