Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

Btá. 63. §, BHÖ. 2. pont 51 240. Fiatalkorúnak rehabilitáció alá eső elítéltetése alapján nincs helye utóbb a társadalmi tulajdon ellen elkövetett újabb bűntett esetén az ismételtség megállapí­tásának. 94. 241. A társadalmi tulajdonban csekély kárt okozó dolgozó előzetesen mentesít­hető a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. 1061., 1063. 242. Bírói rehabililációban a tiltott határátlépés miatt elítélt akkor sem része­síthető, ha cselekményét az 1948 : XLVIII. tv. életbelépése előtt köveííe el. B. K. 72. A büntető törvénykönyv különös része a Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ.) szerkezetében A népi demokratikus államrend elleni izgatás 2. pont 243. A kommunisták ellen általánosságban izgató kijelentés a BHÖ. 2/b pontba felvett bűntettet valósíija meg. A vádlottnak a kommunisták ellen általánosságban tett izgató kijelentései azon szoros, elválaszthatatlan, Alkotmányunkban is kifejezésre juttatott össze­függésnél fogva, amely a kommunisták, a párt mint az Ország vezető ereje és az államrend között fennáll, támadó élükkel egyben a demokratikus államrend elten is irányulnak. Az ilyen kijelentések ezért a^demokratikus államrend elleni izgatás bűntetteként minősülnek. 3. 244. A Legfelsőbb Bíróság III. sz. büntelő elvi döntése. Az izgatás bűntettét valósítja meg la. lettleges bántalmazás, ha az adott kísérő körülmények mellett alkalmas úrra, hogy abból a tudomást szerző személy a bántalmazónak a népi demokratikus államrend elleni — avagy a törvényben meghatározott egyéb politikai irányú gyűlö­letére következtethessen, függetlenül attól, hogy a bántalmazóban ilyen irányú gyűlölet volt-e. Indokolás: Az izgatás veszélyeztető bűncselekmény. Megvalósítja minden olyan magatartás, amely azzal veszélyeztet, hogy gyűlöletet kelt az azt észlelő, avagy az arról tudomást szerző személyben a népi demokratikus állam­rend, annak alapintézményei ellen, illetve a BHÖ. 2jc) és d) pontokban megjelölt egyéb irányban. A tettleges bántalmazás különösen alkalmas lehet arra, hogy az említett irányokban gyűlöletet keltsen. Minden tettleges bántalmazás ugyanis mondhatni szükségképpen gyűlö­letet hoz felszínre, minden tettleges bántalmazás tettben kirobbanó gyűlölet, amely megnyilvánulás az érzelmi élet törvényszerűségeinél fogva azzal a követ­kezménnyel járhat, hogy másban is hasonló gyűlöletet kelt fel. Ha azután a tettleges bántalmazás olyan körülmények között történek, amelyek mint indítékra a népi demokratikus államrend elleni, úgyszintén a BHÜ. 2/b), c) és d) pontjaiban felsorolt egyéb irányú politikai jellegű gyűlöletre utal­nak — úgy a gyűlöletkeltésnek ugyanilyen irányú veszélye fenyeget. Az elkövetés­nek az ilyen irányú veszélyt megalapozó körülményei között szerepelhetnek : a bántalmazott és a bántalmazó személye, politikai beállítottsága, a bántalmazás helye, időpontja, előzményei, egyéb összefüggései, a tettlegesség alkalmával hasz­nált kísérő kijelentések és egyéb körülmények. Ezek a körülmények annál fokozottabb mérvben alapozhatják meg a poli­tikai gyűlöletkeltés veszélyét, mennél inkább hiányoznak a konkrét esetben a 4* 17

Next

/
Thumbnails
Contents