Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

30 Btá. 39—41. §§ 95. Az egyes jogoktól eltiltás szempontjai. A Btá. 40. § (2) bekezdés a) pontjában felsorolt jogoktól való eltiltás a dolog természetéhez képest általában maga után vonja a b), c) és d) pontokban felsorolt jogoktól való eltiltást is. Nem szolgálhat okul ilyen esetben a c) pont szerinti eltiltás mellőzésére az sem, hogy az elítélt ténylegesen nem ügyvéd, sőt az sem, hogy erre jogosító képesítése sincs. Ezt támasztja alá a Btá. 30. §-át módosító 1954 : 19. tvr. 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt az a rendelkezés is, hogy ha valamely jogszabály a közügyektől eltiltás alkalmazásához jogkövetkezményt füz, ezt a jogkövetkezményt csak akkor kell alkalmazni, ha a bíróság az elkövetővel szemben a 40. § (2) bekezdésében felsorolt valamennyi joghátrányt együttesen alkamazta. Eszerint az ellenkező álláspont oda vezetne, hogy akár a legsúlyosabb bűncselekmény elkövetése esetén is mentesülne az említett jogkövetkezményektől az, akivel szemben azért, mert nem ügyvéd, a c) pont szerinti eltiltást mellőzték. 849, 96. Szegény parasztnál a közügyekben való részvételre méltatlanná válás megállapításának mellőzése. A vádlott ahhoz a szegényparaszti réteghez tartozik, amely a felszabadulás előtt teljes elnyomatásban és jogfosztottságban élt. Igaz ugyan, hogy egy ízben hanyagságból, az itt elbírált esetben pedig szándékosan bűntettet követett el a társadalmi tulajdon ellen. Bűncselekményeinek súlya azonban — a kiszabott büntetések mértékéből is kitűnően — nem nagyfokú. Az a körülmény viszont, hogy ahhoz a szegényparaszti réteghez tartozik, amelyik felszabadulását, anyagi boldogulását a népi demokratikus rendszernek köszönheti, és hogy az elsők között csatlakozott a parasztság felemelkedéséhez vezető termelőszövetkezeti mozgalomhoz, biztosítékot jelent arra nézve, hogy azokat a kapitalista rendből magával hozott csökevényeket, amelyek kisebb súlyú bűncselekményeire vezettek, könnyebben fogja levetkőzni. Ilyen körülmények között tehát nem lehet arról beszélni, hogy a vádlott a közügyekben való részvételre méltatlanná vált. Ellenkezőleg, arra kell következtetni, hogy reá a kiszabott börtönbüntetés olyan nevelő hatással lesz, aminek eredményeként a közügyekben való részvételével kapcsolatosan semmi veszélytől nem kell tartani. Mindezeket a szempontokat szem elől tévesztette az elsőbíróság, amikor ezt a vádlottat a közügyektől 2 évre eltiltotta. 257. 97. Az egyes jogoktól eltiltás mellőzésének a kérdése. Az egyes jogoktól való eltiltás kötelező volta — ellentében a Btá. 39. §-ának hatályon kívül helyezett szövegével — nem függ a kiszabott börtönbüntetés mértékétől. A kisparaszti osztályhelyzetű vádlott személyi körülményei, cselekményének a jellege és a kiszabott 1 évi és 2 hónapi börtönnel is jellemzett társadalomveszélyessége nem kívánják meg vitathatatlanul az egyes jogoktól való eltiltást. Ennek mellőzése tehát — ellentétben az ügyészi állásponttal — nem törvénysértő. 1057. 98. Javitónevelő munka mellett egyes jogoktól eltiltást nem lehet alkalmazni. 766. Lásd a Btá. 48. §-ánál is. 99. A szülői felügyelettel járó jogoktól való eltiltás alkalmazásának a köre. A Btá. 40. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, szülői felügyelettel járó jogok gyakorlatától való eltiltásnak helye lehet akkor is, ha a vádlott a szülői felügyelettel nem közvetlen összefüggésben követte el a bűncselekményt, azonban ez a bűncselekmény olyan, ami kizárja a szülői felügyelet gyakorlására való alkalmasságát. 651.