Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

135 Az a) pontbeli mód : közhivatalnoki minőség színlelése stb. és a cj pontbeli eset már önmagában is a behatolás fogalmát valósítja meg, tehát fogalmilag nem is vonatkozhat a 386. pont szerinti bemenetelre. De a törvény szerkezete, a három törvényi rendelkezés sorrendje is világosan kifejezi, hogy a különleges minősítések csak az ezt a minősítést tartalmazó rendelkezést megelőző pontban felvett bűntettre vonatkoznak. Ha a 386. pontbeli cselekményt éjjel vagy több személy is követte el, ez a körülmény csupán a büntetés mértékénél értékelhető, de nem lehet alapja a 385. pont szerinti minősítésnek. Ezzel tehát nem szűnik meg a BHÖ. 386. pontjabeli esetben magánindítvány szükségessége és — a Bp. 41. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel — a cselekmény magánvádas jellege. 1069. Rágalmazás és becsületsértés 390-395. pont 550. Felmentés a rágalmazás vádja alól társadalmi veszélyesség hiányában. A vádlott mezőőrként teljesített szolgálatot. Egy gazda panaszkodott a vádlottnak, hogy ellopták a kukoricáját. A vádlott megtekintette a helyszínt és megállapította, hogy a patkónyomok hasonlóak a magánvádló lovának patkójához. Ugyanezen időben a magánvádló saját tengerijét el akarta szállítani eladás céljából. Már a kocsin volt a kukorica, amikor a vádlott felszólította a magánvádlót, hogy ne vigye el a kukoricát, mert az lopott. Közölte azt is, hogy rendőrt hív az ügy kivizsgálása végett. A kihívott rendőr megállapította, hogy nem bizonyítható a kukoricának lopásból származása. A rágalmazás bűntettének megállapítása miatt emelt óvás alapos. A vádlott a felszabadulást megelőzően gazdasági cseléd volt, a felszabadulást követően a községi tanácsnál mezőőrként teljesített szolgálatot. A lopás miatt megtett panaszt hivatali kötelességénél fogva ki kellett vizsgálnia. Jóhiszeműen járt el akkor, amidőn az évi munka gyümölcseként betakarított termés megdézsmálóinak személyét akarta kideríteni, illetve e célból kívánt közreműködni. Tevékenysége kétségkívül közérdeket szolgált. így eljárása közben tett kijelentése — hogy amíg a rendőr nem vizsgálja ki az ügyet, a lopott kukoricát ne vigyék el —, ha nem is teljesen kifogásolhatatlan formában, de szükséges volt az ügy hathatós kiderítése érdekében. Bár a vádlott által használt tényállítás más körülmények között kétségkívül megvalósítaná a rágalmazás bűntettének törvényi tényállását, az adott esetben, mert a terhelt hivatalos hatáskörében, jogszerűen járt el, az előbb kifejtettek alapján megállapítható, hogy a cselekmény társadalmi veszélyessége hiányzik. Társadalmi veszélyesség hiányában pedig a Btá. 1. § (3) bekezdésének rendelkezéséből következően nincs bűncselekmény. 1070. 551. Rágalmazást a tényállítás valóságát illető jóhiszemű tévedésből is el lehet követni. 731. Részletesen : Btá. 13. §-ánái. 552. A BHÖ. 391. pontjában meghatározott becsületsértés bűntette magában foglalja a BHÖ. 104. pontjában felvett hatóságsértést. E kettő tehát halmazatban nem állapítható meg. B. K. 79. 553. Fellünően durva becsületsértés esetében sem szabható ki a börtönbüntetés S0 napon aluli tartamban. 519. Részletesen : Btá. 32. §-ánál.