Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 376. pont 131 lekmény folytán 2 ember szenvedett súlyos testi sértést, 2 rendbeli veszélyeztetés bűntettét kellene megállapítani. Az ugyanazon alkalommal, ugyanazon tevékenységgel történt veszélyeztetés akkor is csak egy rendbeli bűntett, ha az azáltal előidézett káros eredmény — a súlyos testi sértés — több emberen következett be. Az ellenkező álláspont szükségszerűen arra a nyilván helytelen eredményre vezetne, hogy a BHÖ. 374. pontja alá eső veszélyeztetés esetén is annyi rendbeli bűntettet kellene megállapítani, ahány személy életét vagy testi épségét veszélyeztette ugyanazon cselekmény. A testi sértések többsége alapján is csak az esetben állapítható meg többrendbeli, egymással bűnhalmazatban álló bűntett, ha a bűnhalmazat már a veszélyeztetésnél is megállapítható. Amikor a veszélyeztetés nem ugyanazon alkalommal, ugyanazon tevékenységgel történt, ez esetben nincs akadálya a többrendbeli bűntett megállapításának, sőt ez a törvényszerű. 25. 539. A BHÖ. 375. pont (1) bekezdése minősítő jellegének megszűnése nem szolgál alapul halmazat megállapítására. Annak folytán, hogy a Btá. hatálybalépésével a 374. pontban és a 375. pont 1. tételében meghatározott büntetési tételek közötti különbség megszűnt: felmerülhet a kérdés, hogy a 375. pont első tételének ilyen értelemben való tárgytalanná válása folytán a súlyos testi sértést eredményező veszélyeztetés esetén nem kell-e a 374. pont mellett a 369. pont szerint bűntettet (gondatlanságból okozott súlyos testi sértést) bűnhalmazatban megállapítani. A 375. pont első tétele élő, hatályban levő jogszabály. Ezen nem változtat az, hogy minősítő jellege megszűnt. Mint hatályban levő jogszabály most is kifejezésre juttatja a jogszabályalkotónak azt az akaratát, hogy a veszélyeztetés bűntette akkor sem büntethető 5 évi börtönnél súlyosabban, ha az a 375. pont 1. tételében megjelölt körülmények között valósult is meg. Ezt akként áthágni, hogy a 375. pont első tételében megjelölt tényállásrészlet külön bűntettként való értékelésével bűnhalmazat keletkezzék és ekként váljék lehetővé az 5 évi börtönt meghaladó büntetés, önkényes, a szocialista törvényességgel ellentétben álló ejlárás lenne. 25. 540. Az élet vagy testi épség veszélyeztetése mellett ugyanazon cselekmény miatt nincs helye a közlekedés veszélyeztetésében való bűnösség megállapításának. 1101. Részletesen: BHÖ. 172. pontnál. 541. Az életet vagy testi épséget veszélyeztető tudatos kötelességszegésből egymagából nem következik, hogy a kapcsolatos vagyonrongálás is szándékos lett volna. A vádlott az állami vállalat tehergépkocsiját italos állapotban, a közlekedési szabályok sorozatos és tudatos megszegésével vezette és így balesetet idézett elő. A baleset következtében a tehergépkocsiban kb. 30 000 Ft összegű kár keletkezett. Az elsőbíróság vádlott bűnösségét a BHÖ. 374. pontba felvett veszélyeztetés bűntette mellett társadalmi tulajdon elleni rongálás bűntettében állapította meg. Ez utóbbi bűncselekmény szándékos vagy gondatlan elkövetési módjára az ítélet rendelkező része nem utal, az indokolás pedig annyit mond, hogy az említett rongálás „lényegében gondatlan jellegű". Figyelemmel e nem világos állásfoglalásra, másrészt e kérdés körül több bírói határozatban mutatkozó bizonytalanságra, a Legfelsőbb Bíróság szükségesnek tartja kiemelni a következőket. A foglalkozás szabályainak a BHÖ. 374. pontjában foglaltak szerint, tudatos megszegéséből nem következik az, hogy az ennek eredményeként okozott rongálás is szándékos lenne, sőt a gyakorlatban ez inkább csak kivételként fordul elő. 9* 12