Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

118 BHÖ. 360—372. pontjai hosszabb gyógytartama, illetve a halálos eredmény, amiért azután az elkövető büntetőjogilag az erre vonatkozó szándék nélkül is felel. 400. 499. Súlyos testi sértés megállapítása olyan esetben, amikor az elkövető részé­ről a bántalmazó tevékenység nem közvetlen. A vádlott felemelt kapával támadta meg, majd ugyanígy üldözte az egye­netlen — tehát felbukás veszélyét jelentő — terepen előle futva menekülő sér­tettet. A testi sértésre irányuló szándék vitathatatlan. De az eset körülményei­ből is bizonyossággal következtetni kell, hogy a vádlott az ijedten menekülő sértett felbukásának és ennek eredményeként megsérülésének a lehetőségét is felismerte, szándéka eshetőlegesen az ilyen módon előálló sérülésre is kiterjedt. Az okozati összefüggés a vádlott tevékenysége és a sértett sérülése között nyilvánvalóan fennáll. Ez a sérülés ugyanis a vádlott által előidézetten, annak eredményeként következett be. Ehhez képest az okozott sérülés gyógytartamának megfelelően a vádlott súlyos testi sértés bűntettét követte el. A testi sértést okozó bántalmazás tehát a mondott értelemben közvetett is lehet, a testi sértést okozó bántalmazás közvetett úton is bekövetkezhet. Ha azonban a szándék eventuális értelemben sem állapítható meg, csupán gondatlan­ságból okozott testi sértésről lehet szó. 744. 500. A testi sértést elkövető az okozati összefüggés alapján az eredményért akkor is felel, ha az nem közvetlenül a bántalmazás, hanem a sértett szervezetének egyéni sajátossága folytán következett be. Az elkövető testi sértés esetében a cselekményével okozati összefüggésben álló tényleges eredményért tartozik felelősséggel. Az okozati összefüggés a szán­dékos bántalmazás és az eredmény között akkor is fennáll, ha a bántalmazás nem egyedül vagy nem közvetlenül vezetett a bekövetkezett eredményre, hanem a sértett szervezetének egyéni sajátossága vagy különös állapota folytán. Ezért az eredményért az elkövető attól függetlenül felelős, hogy az eredmény előre­látható volt-e. Ez a körülmény ugyanis a testi sértés mint praeterintencionális bűncselekmény megállapítása szempontjából közömbös. 990. 501. A többek bántalmazásából származó (a BHÖ. 367. pontjába felvett) súlyos testi sértés bűntettének elhatárolása. A BHÖ. 367. pontjába felvett, többek bántalmazásából származó súlyos testi sértés bűntette akkor kerülhet megállapításra, ha a súlyos testi sértés többek bántalmazásából származott, s nem deríthető ki, hogy azt ki okozta. Erre az esetre a törvény a BHÖ. 361. pont (1) bekezdésének első tételében írt súlyos testi sértés, illetve a halált okozó súlyos testi sértés bűntettére (BHÖ. 365. pontjának első tétele) megállapítottnál enyhébb büntetést állapít meg a bántalmazásban részt­vevő személyekre. E törvényhely értelmezésénél mindenekelőtt ki kell emelni, hogy annak alkalmazása csupán a Btá. 28. §-ával összhangban történhetik : a BHÖ. 367. pontjának enyhébb minősítésére nem kerülhet sor, ha a Btá. 28. §-ának rendelkezése más eredményre vezet. A Btá. 28. §-ának szóban levő rendelkezése szerint több elkövető esetén az a körülmény, amely valamelyik elkövetőre nézve súlyosabb büntetési tétel alkal­mazását eredményezi, más elkövetőre is kihat abban az esetben, ha az erről a körülményről az elkövetéskor tudott. Az adott esetben a három terhelt a sértettet azonos időpontban, egymás szemeláttára, közösen bántalmazta. A bántalmazás módjából, körülményeiből következtetve nem lehet kétséges, hogy mindhárom terhelt szándéka a bántal­mazáson keresztül egyben testi sértés okozására is irányult. Ugyanígy nyilván-

Next

/
Thumbnails
Contents