Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 358., 360—372. pontjai 117 amelyek a beavatkozás maximális biztonságát hivatottak szolgálni, s ezáltal teszi ki a nő életét vagy testi épségét az általa végzett magzatelhajtással már nem szükségképpen együtt járó fokozott veszélynek. Orvosi szakképzettséggel nem rendelkező személyek terhére azonban a veszélyeztetés bűntettének magzatelhajtás bűntette mellett való megállapításáról egyáltalában nem lehet szó. Az ilyen személyek által végzett magzatelhajtásokkal ugyanis a szakképzettség hiánya által fokozott veszély is szükségképpen együttjár, illetve az ilyen személyekre a magzatelhajtás miként való végrehajtását illetően az orvosi hivatás, foglalkozás szabályainak a BHÖ. 374—376. pontban szereplő szankciója nem alkalmazható, miután az ilyen személyek ilyen szabályoknak hatálya alatt nem állanak. Velük szemben az általuk végzett magzatelhajtásokkal okozott súlyos egészségsértések, esetleg halálesetek alapján a magzatelhajtás bűntette mellett bűnhalmazatban gondatlanságból okozott súlyos testi sértés, illetve gondatlanságból okozott emberölés bűntettének megállapítására kerülhet sor. b) A magzatelhajtás bűntettéhez segítséget nyújtó személyek (bűnsegédek) büntetésének kiszabásánál különösen a cselekmény indítékaira kell figyelemmel lenni. Különbséget kell tenni aszerint, hogy a bűnsegéd az általa nyújtott segítséggel a terhes nőnek elhatározását s egyben általa is vélt érdekét kívánta-e szolgálni, vagy cselekményének egyéb indoka volt-e, így például saját önző érdekét, sőt esetleg a magzatelhajtásra nyereségvágyból vállalkozó személy üzletszerzését kívánta-e felhaj tóként előmozdítani. Az elsőnek említett esetben — bár a magzatától szabadulni akaró nőnek kizárólag saját személyére vonatkozóan irányadó elvi szempontok itt nem érvényesülhetnek — igen jelentős enyhítő körülményt kell megállapítani. Ez az enyhítő körülmény konkrét ügyben akár a magzatát elhajtató nő büntetésével azonos, vagy annál akár enyhébb büntetés kiszabására is vezethet. Ezzel szemben a bűnsegéd közreműködésének egyéb indítékai a társadalmi veszélyességnek olyan magas fokát is megteremthetik, hogy ez konkrét ügyben a magzatelhajtás bűntettét nyereségvágyból elkövető személy büntetését megközelítő, azt elérő, vagy azt akár meghaladó büntetés kiszabását is indokolhatja. 142. 496. Magzatelhajtás mellett nincs helye kuruzslás megállapításának azon az alapon, hogy az elkövető nem jogosult orvosi gyakorlatra. A BHÖ. 358. pontjában felvett törvényi tényállás nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a magzatelhajtást orvosi gyakorlatra jogosult, vagy ilyen gyakorlatra nem jogosult személy követi el. Ebből következőleg az a tény, hogy a terhelt orvosi gyakorlatra való jogosultság nélkül követett el magzatelhajtásokat, a magzatelhajtás bűntettén felül a BHÖ. 188. pontjába felvett kuruzslás bűntetteként is nem értékelhető. 660. 497. Az orvosi foglalkozástól eltiltás tartamának megállapításánál irányadó szempontok magzatelhajtás esetében. 652. Bészletesen a Btá. 43. §-ánál. Testi sértés 360-372. pont 498. A testi sértésnél a szándéknak a bántalmazáson felül testi sértés okozására is ki kell terjednie. A testi sértés bűntetténél (BHÖ. 360. pont) — ide értve a halált okozó súlyos testi sértés bűntettét is (BHÖ. 365. pont) — a szándéknak nemcsak a bántalmazásra vonatkozóan kell fennforognia, hanem ki kell terjednie testi sérülés bekövetkezésére is. Ennek a szándék által átfogott sérülésnek további azonban már az elkövető szándékán túlmenő következménye a sérülésnek rövidebb vagy