Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

116 BHÖ. 353., 356., 358. pontjai Az elsőbíróság a vádlott javára értékelte azt a körülményt, hogy a cselekményt az azon a vidéken még eléggé elterjedt „bicskázás" során követte el. Az elsőbíróság értékelése alapvetően téves. Az a körülmény, hogy egyes vidékeken a „bicskázás" szokásos elintézési formája a felmerült vitáknak, nem vonhatja maga után az ilyen esetek enyhébb megítélését. Az emberi életnek és testi épségnek ez a semmibevevése a kapitalizmusból visszamaradt csökevén}-. Hasonló cselekmények gyakori ismétlődése tehát éppen azt a feladatot rója az igazságszolgáltatásra, hogy megfelelően szigorú büntetések kiszabásával az ilyen cselekményeknek gátat vessen. 24. és 105. Gyermekülés 355. pont 494. Alaptalan a BHÖ. 355. pontja alá eső gyermekülés szerinti minősítésre irányuló védelmi fellebbezés. Ez a bűntett kizárólag akkor állapítható meg, ha az anya a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt vagy közvetlenül a szülés után öli meg vagyis olyan időpontban, amikor a szülő nő a szüléssel járó testi szenvedések és ezzel kapcsolatos lelki megrázkódtatások közvetlen hatása alatt áll. Ebben a kérdésben elméletileg és az ítélkezési gyakorlat szerint is csupán az lehet vitás, hogy a szülést követő 1—2 óra elteltével is megállapítható-e konkrét esetben az anyának olyan fokú kivételes állapota, amely az enyhébb minősítésre alapul szolgál. Nem kétséges azonban, hogy napok elteltével, amikor a testi fájdalmak, valamint az idegrendszernek a testi fájdalmak hatása alatti felfokozott izgalmi állapota már megszűnt, és csupán az élmények okozta lényegesen kisebb fokú idegfeszültség maradt fenn, ennek a bűntettnek a megállapításáról már szó sem lehet. A vádlottnak a szülést követő hatodik napon a gyermek élete ellen elkövetett cselekménye tehát nem a BHÖ. 355. pontjában felvett gyermekölés, hanem a BHÖ. 351. pontja szerinti szándékos emberölés bűntette. 943. Magzatelhajtás 495. A Legfelsőbb Bíróság V. sz. büntető elvi döntéséből 358. pont a) Magzatelhajtás mellett bűnhalmazatban élet vagy testi épség veszélyeztetésének bűntettét (BHÖ. 374—376. pont) megállapítani általában nem lehet. b) A magzatelhajtás bűntettéhez segítséget nyújtó személyek (bűnsegédek) büntetésének kiszabásánál különösen a cselekmény indítékaira kell figyelemmel lenni. Indokolás: a) A magzatelhajtás, mint a terhesség természetes folyamatának szándékos megszakítása, a nő életének vagy legalábbis testi épségének bizonyos veszélyeztetésével jár együtt. így ez a veszélyeztetés a magzatelhajtás mellett az élet vagy testi épség veszélyeztetésének (BHÖ. 374—376. pont) meg állapítására általában nem vezethet. Ez azonos cselekménymozzanatnak kétszeres büntetőjogi értékelését jelentené. A magzatelhajtás által okozott veszély nagysága a konkrét eset körülményeihez képest igen különböző lehet. Ha e veszély az általánosnál jelentősen nagyobb (így például, ha művi úton történő magzatelhajtást megfelelő szakképzettséggel nem rendelkező személy végez), ezt súlyosbító körülményként kell értékelni. A veszélyeztetés bűnhalmazatban történő megállapításának kizárása természetesen nem vonatkozik arra az esetre, amikor az orvos a magzatelhajtás végrehajtásánál megszegi orvosi hivatásának, foglalkozásának azokat a szabályait,