Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

BHÖ. 353. pont 115 A sértett beleszólt az italozó vádlott és az italbolt vezetője között az eltört poharak megtérítése felett folyó vitába és a vádlott ellen foglalt állást. A felingerült vádlott ezért a sértettet fellökte, az utóbbi pedig söröspohárral olyan három ütést mért a vádlott fejére, hogy az vérezni kezdett. Ennek hatása alatt a vádlott a sértettet megszúrta. A szúrás a mellüreget érte és légmellet okozott. A szándékos emberölés kísérletében való bűnösség megállapítása törvényszerű. Megsértette azonban az anyagi büntetőjogi szabályokat az elsőfokú bíróság, amikor a cselekményt a sértett által előidézett erős felindulásban elkövetettként a BHÖ. 353. pont (2) bekezdése szerint minősítette és a büntetést a téves minősítésnek megfelelően, aránytalanul enyhe mértékben szabta ki. Bár nyilvánvaló, hogy a sértett súlyosan és jogtalanul bántalmazta a vádlottat és az utóbbi az ebből eredő felindulásban követte el a cselekményt, kizárja a BHÖ. 353. pont (2) bekezdésének a keretében értékelhető erős felindulás megállapítását az a körülmény, hogy a sértettnek erre az erős felindulást kiváltó magatartására maga a vádlott szolgáltatott okot azáltal, hogy a néhány forintnyi kár megtérítése felett folyó vitába beavatkozó idős sértettet úgy fellökte, hogy az a háta mögött levő asztalok közé esett. A vádlottnak ez a magatartása jogilag nem igazolható, erkölcsileg nem menthető, ennélfogva az erre bekövetkezett kétségkívül súlyos bántalmazás nem szolgálhat? alapul az enyhébb minősítésre. 1028. 490. A BHÖ. 353. pont (2) bekezdésében szereplő erős felindulás elhatárolása a Btá. 15. § (2) bekezdésében foglalt menthető felindulástól. 304. Bészletesen : Btá. 15. §-ánál. A büntetéskiszabás szempontjai az emberölésnél 491. Az emberi élet elleni bűncselekmények megítélése nem függ a sértett egészségi állapotától. A Legfelsőbb Bíróság rámutat az elsőbíróságnak arra az alapvetően téves szemléletére, mintha a vádlott terhére az volna súlyosító : hogy „nem riadt volna vissza egy egészséges, dolgozó családapa életének kioltásától sem". A szocialista társadalom az élethez való jog büntetőjogi védelme szempontjából nem tesz különbséget egészséges és beteg, törődött, munkaképtelen ember között. Az emberi élet kioltására irányuló támadás társadalmi veszélyességének mérve nem aszerint igazodik, hogy ezt a támadást milyen egészségi, munkaképességi állapotban levő személy ellen követte el a tettes. 22. 492. Szándékos emberölés kísérleténél nem értékelhető enyhítő körülményként, hogy a cselekmény az elkövető akaratán kívül eső okból csupán kisebb sérülést okozott. Szándékos emberölés kísérleténél nem szolgálhat enyhítő körülményül az, hogy a sérülés az elkövető akaratán kívül eső valamely okból nem járt komolyabb következményekkel. Ellenkezőleg : a maradandó nyomot hagyó, súlyosabb sérülést súlyosító körülményként kell értékelni. A büntetés mértékének megállapításánál egyfelől annak a körülménynek van jelentősége, hogy az elkövető részéről a bűncselekmény tényállásához tartozó tevékenység mennyire haladt előre, másfelől, hogy az eredmény lehetőség szempontjából milyen mértékű volt a cselekmény konkrét veszélyessége. 218. 493. A falusi „bicskázás''-ok felszámolása érdekében szigorú büntetések kiszabása indokolt. A vádlott sértettet szóváltás közben zsebkéssel négy ízben fejenszúrta. Sértett másnap sérüléseibe belehalt. 8* 12