Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)
108 Ifjúság elleni bűntett 323. pont 467. Az ifjúság elleni bűntett megállapítását mellőzni kell, ha a cselekmény súlyosabb törvényi büntetés alá esik. K. J.-né vádlott 13 éves gyermekével együtt fosztogatta az Állami Gazdaság raktárát oly módon, hogy a raktár ablakára szegezett deszkákat lefeszítette, fiatalkorú gyermeke az ablakon keresztül bemászott a raktárba és onnan pokrócokat és lepedőket adott ki a kint várakozó anyjának. A vádlott a gyermekének a bűncselekmény elkövetésébe történt bevonásával megvalósította ugyan a BHÖ. 323. pontjába felvett ifjúság elleni bűntett törvényi tényállását, azonban ez a bűntett csak akkor állapítható meg, ha az elkövető cselekménye egyébként nem esik súlyosabb büntető rendelkezés alá. Márpedig K. J.-né vádlott azon túl, hogy a nevelésére bízott gyermekét bűncselekmény elkövetésére bírta rá, maga is tettese volt a társadalmi tulajdon ellen ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntettének, amelyre a törvény 6 hónaptól 10 évig terjedő börtönt, vagyis a BHÖ. 323. pontjában írt 5 évi börtönnél súlyosabb büntetést rendel kiszabni. Emellett tehát az ifjúság elleni bűntettben való bűnösség külön megállapításának nem lehet helye. 1027. Eltartásra és gondozásra szorulók elleni bűntettek 324-325. pont 468. Az eltartási kötelesség elmulasztásával elkövetett bűntett esetében a súlyos nélkülözés részletes vizsgálata szükséges. A tartási kötelezettség elmulasztásával elkövetett bűntett törvényi tényállásának az eleme az is, hogy a mulasztás súlyos nélkülözésnek teszi ki az eltartásra jogosultat. A súlyos nélkülözésnek kitettség bizonyításra szorul. A „súlyos nélkülözés" fogalma — társadalmi rendünkben az embernek és különösképpen a gyermeknek életszükségleteivel kapcsolatban kialakult közfelfogás szerint — nem csupán a legelemibb, az élet fenntartását biztosító szükségletek kielégítésének hiányát jelenti, hanem érteni kell alatta minden olyan helyzetet, amelyben a tartásra jogosultnak — személyi és egyéb körülményeihez képest — megfelelő tartása biztosítva nincs. Ennek az állapotnak nem kell ténylegesen bekövetkezettnek lennie. A tartásra jogosult az említett nélkülözésnek van kitéve akkor is, ha ilyennek veszélye őt a fennforgó körülmények között közvetlenül fenyegeti. Annak eldöntésénél, hogy a jogosultnak a tartása közvetlenül veszélyeztetve van-e avagy sem, ki kell deríteni, hogy a megfelelő tartást nem biztosítja-e bizonyos állandóság jellegével más, esetleg a tartásra ugyancsak kötelezett személy. A tartásnak ilyen biztosítottsága esetében a megfelelő tartás közvetlen veszélyben létét kizártnak kell tekinteni. A törvény által nem kötelezett személy részéről ténylegesen nyújtott tartás a közvetlen veszélyeztetés megállapílását nem zárja ki, ha ez a tartás éppen a súlyos nélkülözés elhárítása végett, csak átmenetileg történik. 453. Lásd hasonlóan : 280., 320. 469. Nem szünteti meg a tartási kötelességét elmulasztó terhelt büntetőjogi felelősségét az a körülmény, hogy a súlyos nélkülözésnek kitett tartásra jogosultat az állami gyermekvédő otthon gondozásba veszi. A BHÖ. 324. pontjába felvett jogszabály kiemeli, hogy a mulasztó javára nem lehet figyelembe venni, hogy a súlyos nélkülözés veszélyét a hatóság vagy a
