Döntvénytár. Bírósági határozatok, 1953. október - 1955. december (Budapest, 1956)

105 heti, mert az érdeksérelem súlyos mértéke a BHÖ. 277. pont (1) bekezdésének utolsó mondata szerint súlyosabb büntetési tételnek az alapja. 319. 455. Állatuágási engedélyeknek jogosulatlan személyek részére való kiadása jelentősen sérti a gazdasági érdekeket. A sertésvágások számának szabályozása az állatállományunk minél gyorsabb növekedéséhez fűződő elsőrendűen fontos gazdasági érdeket kívánja megvédeni. A vágásoknak engedélyhez kötöttsége ezen a célon felül alkalmas a beszolgáltatás előmozdítására is. Az engedélynek a kiadása a legtöbb esetben zsírbeadási kötelezettséggel is jár. A jogosulatlan vágás ezek szerint rendkívül fontos gazdasági érdekeket sért és ezért a társadalomra nagymértékben veszélyes. Lényegesen fokozódik ez a veszély, ha az ilyen cselekményt éppen a szabályok szigorú betartására és betartatására hivatott községi tanácselnök teszi lehetővé sorozatosan, akként, hogy hivatali eljárása eredményeként jogosulatlan személyek vagy jogosult személyek, de szabálytalan módon (kevesebb zsírbeszolgáltatás mellett) vágnak le hízott sertéseket. Az ilyen magatartás teljesen meghiúsíthatja a vágási korlátozások rendeltetésszerű érvényesülését. 854. 456. A vezető állásával a begyűjtés vonalán súlyosan visszaélő és a dolgozó parasztokat tömegesen megkárosító vádlott szigorú megbüntetése szükséges. L. J. mint a járási begyűjtési hivatal vezetője, a járás területén mintegy 150 beadásra kötelezett egyén részére kb 2000 q burgonya, 196,12 q napraforgó, 147,10 q tengeri, 16,75 q bab, 59 db tojás, 63 kg baromfi és 420 liter tej beadásáról állított ki hamis vételi jegyet és ilyen módon kb 70 000 Ft összeghez jutott. L. J. a közellátás körébe tartozó kötelezettségét a begyűjtési nyilvántartás meghamisítását eredményező s ezáltal a gazdasági rend érdekének sérelmével járó módon szándékosan és sorozatosan megszegte. E cselekménye a BHÖ. 277. pont (1) bekezdésében felvett közhivatalnoki kötelességszegéssel, folytatólagosan elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntett. Emellett a vádlott, tudva azt, hogy beszolgáltatás nem történik, a gazdákat fondorlatos módon félrevezetve a beszolgáltatási hátralék elintézése címén a beszolgáltatási és a szabadpiaci ár közötti különbözetet tőlük felvette. E cselekményeivel azokat a gazdákat károsította meg, akiknél e bűnügy felderítése folytán megállapítást nyert, hogy beszolgáltatási kötelezettségük továbbra is fennáll. Ezenfelül számos közokirathamisítást is elkövetett. L. J. hivatali vezető állását felhasználva, a helyettesét is beszervezve, követte el a társadalomra rendkívül nagyfokban veszélyes cselekedeteit. Ezekkel a gazdasági rendnek okozott sérelmen felül kb. 150 beadásra kötelezett gazdát károsított meg mintegy 70 000 Ft-tal. Vele szemben az elsőfokú bíróság által alkalmazott hosszabb tartamú börtönre mind a dolgozó nép megvédése érdekében, mind a vádlott gyökeres átnevelése végett feltétlenül szükség van. 1111. 457. Az állami gazdaság vezető alkalmazoliaival szemben nem alkalmazhalá a BHÖ. 277. pontja. Az állami gazdaság közvetlenül nem közellátási vagy anyaggazdálkodási feladatot lát el, hanem javak termelésével foglalkozik. Következésképpen az állami gazdaságnak vezető dolgozója, tehát a főagronómus sem lát el közvetlenül a közellátás vagy anyaggazdálkodás körébe tartozó feladatokat. Vele szemben a BHÖ. 277. pontjába felvett bűntett nem állapítható meg. 817. 458. A szövetkezeti kereskedelem körében elkövetett kötelességszegés általában nem minősül közellátás érdekeit veszélyeztelő hivatali kötelességszegésnek. A szövetkezeti bolt vezetőjének kötelessége, hogy az árukészlet beszerzésekor