Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)
96 jogi természetére nézve és következőleg az elévülésre való kihatásában is lényegesen külómbözik az adósnak egyoldalii elismerésétől, mely a tartozás elismerésén kivül uj lekötelezési szándékot nem fejez ki és amely ennélfogva a követelés bizonyítására szolgálhat ugyan, de egyébként az eredeti jogviszonyt nem érinti. Az ily elismerő nyilatkozat, melynek tisztán declarativ jellege van, szakitja félbe az elévülést, De az elismerési szerződés rendelkezést tartalmaz; a felek egyetértőleg és véglegesen szabályozzák a köztük fennforgó jogviszonyt azzal a czélzattal, hogy ami határozatlan volt, meghatároztassék, ami vitás vagy kétes volt, vita és kétség fölé helyeztessék. Ha tehát kötelem ujitás (novátió) nem történik is, mert a szándék nem irányul az eredeti tartozás megszüntetésére; ámde a fennálló, vagy helyesebben szólva, a közakarattal fönnállónak kimondott kötelezettség tekintetében az elismerési szerződés, vagy ami egyre megy, az egyezség uj és önálló, az előbbitől független jogalapot teremt. Ehhez képest, amennyiben maga az elismerési szerződés jog érvényesen jött létre, a tartozás nem támadható meg oly kifogásokkal, melyek az eredeti jogviszonyból származnak, vagy annak sajátos jogi természetével összefüggenek. S ennek folyománya az is, hogy az egyezségileg elismert dijvisszatéritési igény az elévülés tekintetében nem vonható az üzl. szab. 61. § 4-ik pontjának rendelkezése alá, mert ez utóbbi a dijszabás helytelen alkalmazásából s az annál előforduló számítási hibákból eredő igények elévülését szabályozza, holott az egyezségileg megállapított követelésnek közvetlen jogalapja nem a díjszabás helytelen alkalmazása, hanem az egyezség, illetve az elismerési szerződés, melynek alapján az abból eredő jogok az általános magánjogi elévülési határidő leteltéig bármikor érvényesíthetők. Ugyanez mondatott ki biztosításból eredő kárkövetelés tekintetében a 75439/94. sz. tszki ítéletben, melyet a felsőbb bíróságok helybenhagytak. (1897. E. 328.) 183. Elévülés (vasúti.) Ha a reclamatio az üzl. szab. 61. §. 4. p.-jához tartozó VI1. póthatározmány életbe léptetése, vagyis 1895. augusztus hó 15-ike előtt adatott be, elintézése pedig ez után történt, amenynyiben a póthatározmány életbeléptetésekor az elévülés még