Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

96 jogi természetére nézve és következőleg az elévülésre való kiha­tásában is lényegesen külómbözik az adósnak egyoldalii elis­merésétől, mely a tartozás elismerésén kivül uj lekötelezési szándékot nem fejez ki és amely ennélfogva a követelés bizonyí­tására szolgálhat ugyan, de egyébként az eredeti jogviszonyt nem érinti. Az ily elismerő nyilatkozat, melynek tisztán decla­rativ jellege van, szakitja félbe az elévülést, De az elismerési szerződés rendelkezést tartalmaz; a felek egyetértőleg és vég­legesen szabályozzák a köztük fennforgó jogviszonyt azzal a czélzattal, hogy ami határozatlan volt, meghatároztassék, ami vitás vagy kétes volt, vita és kétség fölé helyeztessék. Ha tehát kötelem ujitás (novátió) nem történik is, mert a szándék nem irányul az eredeti tartozás megszüntetésére; ámde a fennálló, vagy helyesebben szólva, a közakarattal fönnállónak kimondott kötelezettség tekintetében az elismerési szerződés, vagy ami egyre megy, az egyezség uj és önálló, az előbbitől független jogalapot teremt. Ehhez képest, amennyiben maga az elismerési szerződés jog érvényesen jött létre, a tartozás nem támadható meg oly kifogásokkal, melyek az eredeti jogviszonyból szár­maznak, vagy annak sajátos jogi természetével összefüggenek. S ennek folyománya az is, hogy az egyezségileg elismert dij­visszatéritési igény az elévülés tekintetében nem vonható az üzl. szab. 61. § 4-ik pontjának rendelkezése alá, mert ez utóbbi a dijszabás helytelen alkalmazásából s az annál előforduló szá­mítási hibákból eredő igények elévülését szabályozza, holott az egyezségileg megállapított követelésnek közvetlen jogalapja nem a díjszabás helytelen alkalmazása, hanem az egyezség, il­letve az elismerési szerződés, melynek alapján az abból eredő jogok az általános magánjogi elévülési határidő leteltéig bár­mikor érvényesíthetők. Ugyanez mondatott ki biztosításból eredő kárkövetelés te­kintetében a 75439/94. sz. tszki ítéletben, melyet a felsőbb bíró­ságok helybenhagytak. (1897. E. 328.) 183. Elévülés (vasúti.) Ha a reclamatio az üzl. szab. 61. §. 4. p.-jához tartozó VI1. póthatározmány életbe léptetése, vagyis 1895. augusztus hó 15-ike előtt adatott be, elintézése pedig ez után történt, ameny­nyiben a póthatározmány életbeléptetésekor az elévülés még

Next

/
Thumbnails
Contents