Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

83 ha a feladót dolus nem terheli ; ily körülmények között azonban szembetűnően méltánytalan volna, ha egy több száz klgr. sülyu csomagnál annak egész súlya után kellene a dijpótlékot fizetnie akkor is, midőn a csomagba merő véletlenségből csak egy klgr. sulyu hamisan bevallott áru keveredett. De erre az eredményre vezet a dijpótlékra nézve fennálló szab. egybevetése is. Ugyanis az 1892: XXV. t.-cz. 2. §-ának kifejezett czélja az, hogy a berni egyezménynek határozmányai kiterjesztést nyerjenek a belföldi vasúti fuvarozásra is. Az azonban kétségtelen, hogy a berni egyezmény 7. czikkében foglalt dijpótlék nem a csomag összes súlya, hanem csak a hamisan bevallott áru súlya után jár. Mert a berni egyezményhez tartozó végrh. határozmányok 3. §-a az egyezmény 7. czikkóre való utalással kimondja, hogy ha az ezen szakaszban megjelölt tárgyak helytelen vagy hiányos bevallással adatnak fel fuvarozás végett, akkor 15 franc dijpótlék fizetendő minden bruttó klgr. suly után, ebben az összefüggésben pedig a „bruttó kilogramm suly" nem vonatkozik másra, mint a hamisan bevallott árura, nem vonatkozhatik tehát a csomagban levő helyesen bevallott árura is. A magyar üzl. szab. rendelkezésének ily értelmezése mellett szól a német üzl. szab. is. Ez utóbbi nagyban és egészben megegyezik a nálunk érv. üzl. szab.-tal; a dijpótlékot illetőleg pedig szóról-szóra azonos rendelkezést tartalmaz a mi üzl. szabályzatunkkal. És mégis külön póthatározmányban szükségesnek látta kimondani, hogy a dijpótlék nem csak a hamisan bevallott áru, hanem az egész csomag összes súlya után jár. Ilyen rendelkezést a magyar üzl. szab. nem foglal magában, minélfogva ez is arra a következtetésre vezet: hogy náhink a dijpótlék nem követelhető az egész csomag összes súlya után, hanem csak a csomagban levő hamisan bevallott áru súlya után. (1898. D. 17. Tábla: II. G. 37/98.) (Állandónak nevezhető gyakorlat e tekintetben ma sincs.) 160. Üzl. Szab. 53. §. Hamis bevallás miatt követelhető dijpótlék akkor is jár, ha az áru nem továbbittatott A feladót nem menti az, hogy a helytelen bevallás alkalmazottja tévedésének következménye. (1896. D. 122. Tábla G. 54/96.) 6*