Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

62 utazó felmentette őt a váltó-adás eredetileg kikötve volt kötelezettsége alól s 8 havi halasztást adott neki a vételár fizetésére.) (1897. D. 498.) 120. Kereskedelmi utazó jogköre. A kereskedelmi utazó jogköre nem terjed ki arra, hogy a vételár beszedése helyett annak fejében árukat fogadjon el, nem is a főnök, hanem a maga részére. (K. T. 45. §.) (Í897. E. 315.) 121. Üzletvezető, utazó (hatásköre.) A kereskedelmi forgalom mai fejlődési fokán a fizetésképtelenné vált vevőkkel leengedés mellett való egyezkedés a hitelezéssel járó áruüzletek vitelének rendes körén kivül nem esvén : az e nemű üzlet üzletvezetője ily egyezkedésre a K. T. 43. §-ánál fogva jogosítva van. II. Ha egy bécsi kereskedő budapesti üzletét egyik alkalmazottjára bizza, ezt azonban csak az eladással bizza meg, de nem a beszerzéssel is, mivel az árukat Bécsből küldi, az alkalmazott jogköre nem az egész üzlet vezetésére, hanem az üzlet körében csak bizonyos nemű ügyletekre (eladásokra) vonatkozván, nem tekinthető üzletvezetőnek, hanem csak a főnök telepe helyén kivül működő ügynöknek, azaz helyi ügynöknek, kinek jogköre a kereskedelmi utazóéval azonos. III. Ha ez az alkalmazott korábban utazói minőségben volt alkalmazva főnökénél, mely őt egyezségek kötésére feljogosította; s ha a főnök ezután budapesti fióküzletében ugy alkalmazta őt, hogy ujabb meghatalmazást részére nem adott, hanem régibb meghatalmazását nála hagyta ; ennek az eljárásnak, ha az alkalmazott budapesti alkalmaztatását megelőzőleg egy évig nem is szolgálta főnökét, más magyarázatot adni nem lehet, minthogy az előbbivel lényegileg azonos természetű alkalmaztatás a régibb meghatalmazásban foglalt hatáskörrel történt. Ily körülmények közt azonban az alkalmazott feljogosítottnak tekintendő arra, hogy a budapesti üzlet fizetésképtelenné vált vásárlóival leengedés mellett egyezséget köthessen. A K. T. szerint ugyanis ki van zárva az, hogy a más nevében kötött szerződésből jog és kötelezettség senkire nézve ne keletkezzék, mert az, aki más nevében szerződik vagy mint