Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

61 116. Kereskedelmi meghatalmazott, ügynök (fogalom meghatározás.) A K. T. 43. és 45. §-ai föltételezik, hogy a meghatalmazott az üzletben állandóan van alkalmazva, hogy egész tevékenységét az üzletnek szenteli s hogy akár fizetés mellett, akár anélkül, oly alárendeltségi viszonyban van, hogy az üzlettulajdonos vele szemben főnöknek jelentkezik. Aki ily viszonyban nem áll a főnökhöz, az a főnöknek nem kereskedelmi meghatalmazottja, hanem csak ügynöke, kinek jogköre különös megbízás nélkül csupán az ügyletek rendszerinti közvetítésében áll s kire a keresk. törv. 43. és 45. §-ai alkalmazást nem nyernek. Egyébiránt a K. T. 43. és 45. §-ai szerinti kereskedelmi meghatalmazottnak jogi köre is csak a készpénzben teljesített fizetés átvételére szorítkozik, de nem terjed ki arra, hogy külön megbizás nélkül elengedést tegyen, vagy a czég követelését saját tartozásával compensálja. (1896. D. 207. Tábla: II. G. 78/96.) 117. Kereskedelmi meghatalmazott. Üzletvezetőtől származó oly megrendelés, mely szerint az árut a főnök értesítése nélkül az üzleti teleptől távoleső helyekre küldessenek, nem tartozik szatócsüzlet vezetőjének rendes köréhez s nyilván túlhaladja az üzletvezetőnek a K. T. 43. §-ában meghatározott, illetve szabályozott jogkörét. (1896. D. 236. Tábla: G. 61/96.) 118. Kereskedelmi meghatalmazott (utazó) jogköre. Kereskedelmi utazó jogköre csak a vételár összegének felvételére terjed ki, de nem arra is, hogy a vételár kiegyenlítéséül akár a maga, akár a főnök részére valamely árut elfogadjon. (1896. E. 319.) 119. Utazó jogköre. Az utazónak olyan jogcselekménye, amely a megkötött és főnöke által teljesítéssel befejezett ügylet feltételeit megváltoztatná, a K. T. 45. §-a szerint a főnököt nem kötelezi. (Azt vitatta az alperes, hogy az ügylet teljesítése után az