Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

41 tetszése szerint vagy elállhat az ügylettől, vagy azt fenntarthatja; utóbbi esetben a vételár leszállítását s mindkét esetben kártéritést követelhet. Az a vevő tehát, ki nem akar elállani az ügylettől, hanem az árut megtartani és azon jogot kivánja érvényesíteni, melyet a törvény az ügylet fenntartása esetére részére biztosit, eleget tesz a kötelességének, ha az eladót a kifogásról kellő időben értesiti s nem tartozik az árut rendelkezésére is bocsátani. II. A fennforgó esetben fel lehetne ugyan hozni, hogy a vevő nem kéri a vételár leszállítását, de ennek az ellenvetésnek súlya nincs. Egyfelől a cumulative engedett jogosítványok egyikének elejtése a másiknak elvesztését nem vonhatja maga után; másfelől a vevő lényegileg épen azzal védekezik, hogy a 3 mm.-es lemez, melyet kapott, kevesebbet ér, mint a 6 mm.-es. Különben is a fennforgó s azzal hasonnemii esetben a vevő követelésének megállapításánál egyre megy, vájjon az ő egyéb kiadásain felül, a kialkudott vagy a leszállított vételárat vesszük számításba, mivel ehhez képest hol a vételár teljes, hol annak leszállított összegét kell az eladó javára irni. III. Az áru felhasználása a vevőt nem fosztja meg a K. T. 347. §-ában biztosított jogától, mert ebből a tényből csak az következik, hogy nem az eladó köteles az árunak szerződésszem minőségét kimutatni, hanem a vevő tartozik a kifogást igazolni. (1898. D. 110.) 64. Minőségi hiány miatti elkésett kifogás. Alperes mérlegeket vett a felperestől s azokat az átvétel után csak négy hónap múlva kifogásolta és bocsátotta a felperes rendelkezésére, indokolván azt azzal, hogy rendes üzleti kezelés mellett a megvizsgálást azonnal nem eszközölhette, mert a gyár a mérlegek felállításakor még nem is működött. Elsőbiróság: Elkésettnek mondotta ki a rendelkezésre bocsátást, mert rejtett hiányok nem forognak fenn; mert négy havi próbaidő még nagyobb gépek kipróbálásához sem szükséges ; s mert a gyárnak későbbi üzembe vétele nem menti fel vevőt törvényileg előirt azon kötelezettsége alól, hogy a más helyről küldött árut, amennyiben az rendes kezelés mellett lehetséges, az átvétel után haladéktalanul megvizsgálja s kifogásairól az eladót azonnal értesítse.