Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

40 hető hiány miatt kifogását az ügynök előtt is joghatállyal megteheti, mert ha az eladó a számlát vidéki képviselőjének megküldi s ezt annak átadásával megbízza, az ilyen vidéki képviselő feljogosítottnak tekintendő azon kifogások elfogadására, melyeket a vevő a számla átadása alkalmával a számlából felismerhető hiány miatt rögtön megtesz. (1898. E. 58.) 62. Minőségi kifogás, minta szerinti vételnél. A kereskedelmi forgalomban az, aki hibás árut ad el, még minta szerinti eladás esetében is tartozik a fennforgó hibát az ügylet megkötése előtt a vevővel világosan és határozottan közölni, mert különben használható s egészséges árut tartozik szállitani és minthogy a kereskedelmi forgalom rendszerinti tárgyát forgalomra képes áruk — minőknek a hibás áruk nem tekinthetők — képezik, ennélfogva mustra szerinti eladás esetében is, a fennforgó hiba közlése nélkül eladott árut, még ha az a mustrának meg is felel, a vevő átvenni nem tartozik. Ha tehát a megrendelés tárgyát élvezeti czikk képezi, az eladó pedig élvezhetetlen undort gerjesztő czikket küld, vagy más dolgot szállít: a vevő, miután nem pusztán minőségi hiányról van szó, hanem eladó a szerződést egyáltalában nem teljesítette, az árut még mustra szerinti vétel esetén is visszautasíthatja, sőt rendelkezésre bocsátani sem tartozik. (1897. D. 318. II. G. 3/98 ) 63. Átvett és elhasznált áru ellen minőségi kifogás. Az eladó elszigetelő lemezeket küldött a vevőnek. Ez utóbbi a lemezeket a vastagsági méret tekintetében kifogásolta, amennyiben nem voltak 6 milliméteresek, amint a megrendelés szólt, hanem csak 3 mm.-esek. Az eladó a vételár iránt beperelte a vevőt, ez pedig annak előadása mellett, hogy a lemezeket felhasználta s hogy a méretkülömbségből 410 kor. 36 fillér kára származott, ez utóbbi összeg erejéig viszonkövetelést támasztott. Kimondatott: I. A rendelkezésre bocsátás csak akkor kerülhet sorra, ha a vevő az ügylettől eláll, mert ha ahhoz ragaszkodik, tehát az árut meg akarja tartani, azt rendelkezésre sem bocsáthatja. A K. T. 348. §-a szerint, ha az áru a kikötött vagy törvényi kellékeknek meg nem felel a vevő