Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1895-98. években hozott elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye (Budapest, 1904)

29 szállításával a késedelmes fél elkésett, ezzel szemben a késedelmes fél tzrtozik bizonyítani, hogy az ügylet természete (és a másik fél subjectiv helyzete) az utólagos teljesítést megengedi. (1896. D. 819.) 54. Az eladó nem követelhet az utólagos teljesítésre halasztást. K. T. 354. §. A vevő, ha egyszer már adott határidőt az utólagos teljesítésre, ujabb halasztást adni nem köteles, hanem a vételügylettől elállhat. (Ez a szabály oly esetben alkalmaztatott, melyben az eladó minőségi kifogás folytán az elkészített és szállított ruha átalakítását magára vállalta, de az átalakítást az e végett kért és megadott határidő alatt nem teljesítette, ennek lejártával pedig a vevő a vételtől elállott, ennek daczára az eladó az átalakított ruhát utóbb szállította.) ((1896. D. 751.) 35. Késedelmes teljesítés. K. T. 346., 347., 354. §§. Jogi szempontból kétséges, vájjon a K. T.-nek a késedelemről szóló rendelkezései, különösen az az intézkedése, hogy nem fix vételnél a vevő az utólagos teljesítésre kellő időt tartozik engedni (354. §.) akkor is alkalmazást nyer-e, amikor a küldött áru a kikötött kellékeknek meg nem felel. A szóban forgó törvényes intézkedésnek erre az esetre való kiterjesztése mellett szól az, hogy az eladó, aki rossz árut szállít, a szerződés teljesítése körül mulasztást követ el, ép ugy mint az az eladó, ki a kikötött időben egyáltalában nem szállít, tehát meg kell engedni, hogy mulasztását jóvátehesse. Viszont a kiterjesztés ellen fel lehet hozni, hogy az eladó a meg nem felelő áru szállitása által megingatta a vevőnek bizalmát és azért nem lehet a vevőt arra kényszeríteni, hogy ugyanattól a féltől várjon ujabb teljesítést, aki már egyszer rosszul teljesített. A kérdés el nem döntetett. (1897. D. 120.) 56. Megosztható teljesítés. Ha a vételi szerződés tárgyát több dolog képezi s annak teljesítése megosztható, az eladó, ha a szerződés a dolgok egyikére fel is bomlott, jogosan nem állhat el a szerződés tárgyát