Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

58 Minthogy a fentebbi anyagi jogszabályból következik, hogy a felperes terhére rótt szerződésszegés (t. i. a törlés elmulasztása) alperest nem a vételár fizetésének megtagadására, hanem csupán arra jogosíthatta, hogy az előjegyzés törlését per utján szorgalmazhassa, vagy hogy a törlés elmulasztásából eredő kárának megtérítését követelhesse s a vételárból esetleg levonhassa. Az a joggyakorlat által elfogadott szabály, hogy a váltóadásra kötelezett vevő ellen, ha ez a válíóadását elmulasztja, a követelés nyomban esedékessé válik, ezúttal alkalmazható nem volt, mert alperes a váltókat kiállította, azok átadása a felperes szerződésszegése (a törlés elmulasztása) folytán maradt el s igy az átadás elmulasztásából az alperesre hátrány nem hárítható, illetőleg felperesre előny nem származhatik. (1907. D. 499. Tábla: 1908. G. 171.) 119. Engedmény megszűnése esetén az engedménylevél az engedményezőnek visszaadandó. Felperes több követelését engedményezte át alperesre olyformán, hogy alperes a behajtott követeléseket egy bizonyos, előre meghatározott %> levonásával, felperesnek kiszolgáltatni köteles, később felek ettől a szerződéstől elállottak, mire felperes az engedményokirat visszaadását vagy azok pénzbeli egyenértékét vette keresetbe. A járásbíróság elutasította felperest keresetével, a törvényszék azonban a járásbíróságnak ezt a döntését megváltoztatta s a keresetnek helyet adott ; mert jogszabály, hogy a szerződés megszűnése esetén a szerződés előtti állapot visszaállítandó, alperes tehát az engedményiratot visszaadni, illetőleg az engedményezett követeléseket visszaengedményezni, egyszóval a korábbi állapotot visszaállítani köteles, mintha engedmény egyáltalában nem is történt volna ; ezzel szemben nem áll meg az alperesnek az az érvelése, hogy az engedményokiratok lényegileg a követelések behajtására való megbízást tartalmaznak, mert az okiratok eme tartalma mellett is alperes mint engedményes a maga nevében és nem mint felperes megbízottja ennek nevében volt jogosítva a követeléseket érvényesíteni s igy felperesnek a visszengedményezéshez fűződő vagyoni érdeke nyilvánvaló. (1905. E. 13.)