Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

57 kat kiállítva alperes ügyvédjénél helyezte el, de a lejáratkor ki nem fizette. Ki volt kötve az is, hogy felperes, ki a kereset beadásával egyidejűleg alperes ingatlanára a kereseti összeg erejéig a zálogjogot előjegyeztette, ezt a zálogjogot haladéktalanul töröltetni köteles. Alperest tehát ez egyezség folytán ama jog, hogy az áruval rendelkezhessék, megillette. Azonban — tekintve, hogy a felülvizsgálati biróság a S. E. T. 203. §-a értelmében a jogszabályok alkalmazásában nincs a felektől felhozottakhoz kötve s a tényállásra illő jogszabályt, — ha arra a felek nem hivatkoztak is — alkalmazni tartozik, a kir. ítélőtábla ugy találta, hogy a törvényszék a fentebb idézett tényállásból téves jogi következtetést vont le. Ugyanis megjegyezve azt, hogy az egyezség-kötés folytán a megelőzőleg történtek jelentőségüket veszítették, a per az egyezség alapján döntendő el; kölcsönös szolgáltatást tárgyazó egyezségeknél, melyek az egyik fél részéről való teljesítés által már foganatba mentek, alkalmazandó a kétoldalú ügyletekre vonatkozó az a jogszabály, hogy a ki a másik fél részéről történt teljesítést elfogadta, a megfelelő viszontteljesitést csak annyiban tagadhatja meg, amenynyiben megtagadása az adott esetben a jóhiszeműséggel nem ellenkezik, holott nyilvánvaló, hogy a dolog természete szerint az áru megtartásának megfelelő ellenszolgáltatás, a vételár megfizetése és hogy a jóhiszeműséggel ellenkeznék ennek (t. i. a fizetésnek) megtagadása, oly kikötésnek a felperes részéről való megszegése, t. i. az előjegyzés törlésének elmulasztása miatt, mely kikötésre nézve az, hogy megszegése által az alperes érdekei mennyiben szenvednek csorbát s mennyiben károsodott, ki nem tűnik. Ez alábbi szempontból a kir. tábla rámutat arra, hogy a telekkönyvi rendtartás 88. §-a alapján könyvkivonati követelés előjegyzése előfordulhat a követelés alaptalansága mellett is, tehát az előjegyzés a követelés jogosságát még nem jelenti s igy az előjegyzésnek azt a felebbezési biróság által vélt hatályt tulajdonítani, hogy a kereskedő hitelének megingatására alkalmas, nem lehet; másfelől arra, hogy ha a zálogjog előjegyzés törlése alperesre igen fontos volt volna, el nem mulasztotta volna, hogy a vételárnak a lejáratkor való kifizetése által az előjegyzés törlését kieszközölje.