Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)

26 51. Vételtől elállás (részben szerződésellenes teljesítés miatt). Alperes a felperestől vasárut rendelt, felperes a megrendelt áru egy részét szállította is, mely azonban nem lévén szerződésszerű, azt felperesnek rendelkezésére bocsátotta és egyúttal a vételtől egészben, tehát a még nem szállított árura vonatkozó résztől is elállott s ehhez joga volt, mert feltehette, hogy a megrendelt árunak még nem szállított többi része sem lesz megrendelésszerü. Felperes elismerte, hogy a szállított áru nem volt megrendelésszerü, a vételtől egészben, vagyis a még nem szállított árura vonatkozó résztől való elállás elfogadását azonban attól tette függővé, hogy a gyár az áru hátralékos részét szállitja-e majd vagy sem. (A szállított rész ugyanis felperes raktárából, került ki.) Alperesnek az a védekezése, hogy a szállított részlet minőségi hiányai miatt a vételtől teljesen elállhatott, csak az esetben nem állna meg, ha teljesen bizonyította volna azt az állítását, hogy alperessel közölte, hogy az áru egy része (a hátralékos rész) nincs raktáron, hanem azt egyenesen a gyárból fogja szállíttatni ; ez esetben ugyanis az alperes tudta volna, ha az árut két forrásból (t. i. a felperestől és a gyárból közvetlenül) kapja s nem lett volna joga azt feltételezni, hogy a gyárból küldendő rész sem lesz megrendelésszerü. (1904. D. 230.) 52. Vételtől elállás megtévesztés folytán. A vevő az ügylet lényegére nézve ejtetett tévedésbe akkor, mikor az ügylet megkötésére az eljárt ügynök azzal vette rá, hogy a cognacból 64 üveg tölthető meg, holott a valóságban csak 56 lévén megtölthető, a kilátásba helyezett üzleti haszon lényeges csökkenést szenvedett volna. Az ügylet lényegére vonatkozó tévedésbeejtés pedig a fennálló jogszabályok értelmében feljogosítja a tévedésbe ejtett felet az ügylettől való elállásra s nem védekezhetik ezzel szemben az eladó azzal, hogy a vevőnek módjában állott volna azonnal meggyőződést szerezni arról, hogy hány üvegecske tölthető meg egy liter cognacból, mert az üvegecske után Ítélve külön próba nélkül is hihette a vevő, hogy az ügynök valót mond, másrészt pedig az ügylet gyors és biztos lebonyolításának a kereskedelmi forgalomban nyilvánvaló szükségességénél fogva mellőzhette a vevő a próba azonnali meg-