Gyuris Sándor (szerk.): A Budapesti Királyi Kereskedelmi és Váltótörvényszék mint felebbezési [!fellebbezési] bíróság gyakorlata. Az 1904-1907. években és 1908. év első felében hozott fontosabb, elvi jelentőségű határozatok gyűjteménye. III. kötet (Budapest, 1908)
25 50. Vételtől elállás (a vevő késedelme folytán). A vétel a kötlevél szerint: „Zahlbar in Budapest in meiner Wahl bei Aufgabe der Waaren" kikötéssel jött létre. A megállapított tényállás szerint ez a kikötés a budapesti áru- és értéktőzsde áruüzleti szokásainak IV. 3. §-a szerint, vagyis akként értelmezendő, hogy alperes eladó jogosítva volt az okirat szerint az áru vételárának megfizetését az árunak a szállítmányozóhoz, illetőleg a hajóhoz, vagy más fuvarozó vállalathoz való elfuvarozása előtt követelni, tartozott azonban a vevőt arról, hogy az áru vételárát az elfuvarozás előtt követeli, értesíteni. Az eladó a vevőt felhívta, hogy kötésüknek esedékes részét x hó végéig vegye át és értesítette vevőt arról is, hogy az átvételnek a vételár előzetes megfizetése ellenében kell történnie. Amennyiben tehát a vevő a vételár kifizetését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy eladó a vevő által a . . . banknál utalványozott pénzt a feladó vevény bemutatása ellenében vehesse át, ami kizárja azt, hogy a hivatkozott tőzsdei szokások IV. 3. §-a értelmében az áru vételárát az árunak a szállítmányozóhoz vagy fuvarozóhoz való elküldése előtt megkaphassa, — az eladónak, mint a szerződéshez hü félnek — ki a maga részéről szerződésszerű kötelezettségének eleget tett, a hivatkozott szokások 54. §. a) b) pontja értelmében a vevő késedelme folytán jogában állott az ügylettől elállani, ellenben a vevőt mint szerződésszegő felet az eladó által jogszerűen megtagadott szállítás elmaradásából eladó ellen kártérítési igény nem illeti meg. Nem változtat az eladó eme jogán az, hogy előző alkalommal nem kívánta a vételárnak előre való lefizetését, mert ezzel még nem vesztette el a jogát ahhoz, hogy más alkalommal a szerződés e kikötésének betöltését követelhesse s mert a kötlevél ama tartalma, amely szerint a vételár előzetes lefizetése nem is mindenik áru-szállítási esetre általában állapíttatott meg, hanem az eladó választására hagyatott, hogy az előre való fizetést kívánhassa, ki is zárja azt, hogy annak, miszerint alperes egyes esetekben az előre való fizetést nem kívánta, más esetekre is kiterjedő jogmegszüntető hatály tulajdonittassék. (1904. D. 43. Tábla: 1904. II. G. 109.)
