Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

60 A kizárólagos használati jog. ^1890 . iiiető resz vagy részek törlendők s viszont ha az elhagyott részt vagy ""j, 'részeket külön lajstromoztatni óhajtaná, úgy ezen lajstromozás mint ' ö" külön bejegyzés foganatosítható. (1903 július 31. 573/1903.) 74. Kereskedelemügyi Minister: Az aradi 76. sz. védjegy két hasonló példányban, fehér és kék alapon lett letéve. Ezen védjegy tekintetében szólítsa fel a kamara védjegytulajdonost nyilatkozattételre, hogy a kettő közül melyiket óhajtja védjegynek megtartani, mert egy letétel által csak egy védjegy szerezhető meg és ha a védjegytulajdonos mindkét színkivitelt óhajtja oltalomban részesíttetni, köteles mindkettőt külön-külön lajstromoztatni. (1909 október 14. 1178/1909. sz.). Liczenczia (használati engedély) védjegyekre vonatkozólag. A törvény nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a védjegytulajdonos másnak idegen árúkra vonatkozó használati engedélyt adjon. 75. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti kir. büntető járásbíróságnak. Hivatkozással 1904. B. III. 251. sz. a. kelt előterjesztésére, a következőkről értesítem a Czímet : A (Czím) valószínűleg az 1895. XLI. t.-cz. 12., illetőleg 1890 : II. t.-cz. 29. §-a alapján határozatomat kéri arra nézve, hogy az S. J. közt egyrészről és D. F. czég közt másrészről a fennforgó védjegybitorlási ügyben az előterjesztéshez mellékelt levélben foglalt következő kitétel : »forma és külső alakra vonatkozólag semmi néven nevezendő kifogásom vagy ellenvetésem nincsen«, kiterjed-e az S.-féle védjegyek használatára is. Habár a hivatkozott törvényparagrafusok a jelen esetre nem alkalmazhatók, mert a szerződő felek közti megállapodásokból eredő vitás kérdések, illetőleg annak eldöntése, hogy az egyik fél nyilatkozatának, mely hatály tulajdonítandó a bírói cognitio tárgyát képezi, mégis tekintettel arra, hogy feladatomnak ismerem az ipari jogi vitás kérdésekben engem megkereső hatóságokat az e tárgyban felmerülhető szempontokról tájékoztatni, a következő mozzanatokra hívom fel figyelmét. A felek között 1901 július 12-én létrejött szerződés az árusítási viszonyt szabályozza, nevezetesen S. gyártmányainak árusítását a D. és F. czégre bízta. Miután továbbá S. időközben a bpesti 8967. sz. védjegyet szerezte, ennélfogva az elárúsító a szállított árút a szóban forgó védjegy alatt elárusíthatta. Ez az ipari jogok terén a liczenczia jellegével bír. A törvény szerint a védjegy valamely vállalathoz tartozik, tehát a vállalat gyártmányainak más árúktól való megkülönböztetésére szolgál. A kereskedelmi forgalomban azonban lehetnek esetek, amidőn a védjegytulajdonos megegyezésszerüleg saját ismert védjegyeinek