Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

718 Nemzetközi szerződések. — Ausztria. 1890 : évi II. t.-cz. 3. §-ának 4. pontja alapján függőben tartom, mert a II.t.-cz. Kisfaludy Károly magyar költő által »Az élet korai« czímű versében h' a XIX~ik század elején alkotott »Honvéd« szó — mely időközben az állami véd- és hadszervezet egyik . " _ 1 " ' ••-^,-T .. . . =~=j intézményének a megjelölésére a mai-- . •-. == köztudatban általán elterjedt felfogás LEHQHVEO=j^g»^Í= szerint par excellence magyar nemzeti Z_^__ , • = katonát jelent és így egy védjegy ki' === zárólagos felirataként alkalmas arra, ' —1—• hogy a fogyasztóközönség széles köreiben azt az indokolt impressziót keltse, mintha az árú előállítási helyének külön feltüntetését mellőző védjegygyei megjelölt árúk magyarhoni származásúak volnának. (1908 április 21. 215/908.) 855/a. Kereskedelemügyi M i n i s t e r : A wieni 41638. és 41639. sz. védjegyeknek közös alkotó része, a »honvéd« szó, osztrák árún alkalmazva, azt a tévhitet alkalmas kelteni, hogy az árú a magyar ipar terméke. Mert a »honvéd« fogalma Magyarország újabbkori történelmével annyira összeforrott, hogy úgy a szépmüvészetek (szobrászat, zene és költői müvek), mint a köztudat a »honvéd« fogalmában a magyar szabadságharcz emlékét és a magyar állami függetlenség eszméjét látja szimbolizálva, s e jelzésben a köztudat az ipar terén is a magyarság bélyegét, a magyar eredet jelét fogja látni, ennélfogva a »honvéd« szónak nem magyar származású árúkon való alkalmazása a fogyasztóközönség megtévesztésére vezet, miért is a védjegyek törlése a vám- és kereskedelmi szerződés XVII. czikk 5. pontja alapján rendeltetik el. (904/910. sz.) A „Honvéd" szó az árú magyar eredetére utal. Az árú valódi származására valló adatok megfelelő feltüntetésének hiánya. J55(i. Kereskedelemügyi M i n i s t e r : A wieni keresk. és iparkamaránál 1909. május 3-án 38269. sz. a. belajstromozott, eredetileg 1899. évi május hó 5-én ugyanott 10804. sz. alatt letett védjegyet, a mely aczél irótollak megjelölésére szolgál, a birodalmi tanácsban képviselt királyságokkal és országokkal a kölcsönös kereskedelmi- és forgalmi viszonyok szabályozása tárgyában Budapesten 1907. évi október hó 8-án kötött, az 1908. évi XII. t.-czikkbe iktatott államszerződés XVII. czikkének 5. pontja alapján, mint olyant, a mely a vevőközönséget az árú származására nézve megtéveszteni alkalmas és mely ennélfogva az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 4. pontjába