Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az oltalomból kizárt osztrák védjegyek. 715 Gróf Andrássy Gyula szobra kapcsolatban a magyar zászlóval az árú magyar eredetére utal. — Az idegen származási hely a védjegyben csak akkor van kellő világossággá] íellüntetve, ha az idegen származás az első pillanatásra megállapítható. KŐI. Kereskedelemügyi Minister: A prágai 538!). 1890 : sz. védjegytől az oltalmat Magyarország területére a vám- és keres- H.t.-cz. kedelmi szerződés XVII. czikkének 5. pontja alapján a következő 32' ^' indokokból megtagadom : Az említett szerződés 5-ik pontja kifejezetten előírja, hogy oly árúmegjelölések, melyek a nemzeti szineket heraldikai sorrendjükben és az államélet terén kitűnt hires személyiségek nevét vagy ábrázolását foglalják magukban, csak akkor lajstromozandók, ha az árúmegjelölésben egyúttal elegendő világossággal az árú valódi származási helye vagy az a körülmény, hogy az árú nem ezen államból származik, megjelölve van, vagy az árú jegyből kivehető. A letett védjegy e követelményeknek legtávolabbról sem felel meg. Az egész védjegynek domináló része gróf Andrássy Gyulának Magyarország államférfia lovasszobrának fényképe, melyet úgyszólván minden magyar ember ismer, a nemzeti szinű lobogóval övezve, melynek a zászlórúdhoz közel eső részén »Mech.-Szövőgyár« és alatta valamivel kisebb betűkkel »WildenschwerU fölirás nyer alkalmazást. Eltekintve ez egyetlen idegen szótól, mely az összbenyomásból alig vehető ki, az egész ábra magyar szöveggel van ellátva. A letett védjegy összhatása magyar eredetre utal. Ezzel szemben a szerződés által megkívánt világosság nincsen meg. Utóbbi csak akkor lenne meg, ha a magyar motívumok daczára az idegen származás első pillanatra is megállapítható lenne. Az ily védjegyeknek nem olyképen kell összeállítva lenniök, hogy a külföldi származás csak beható vizsgálat után leg}ren megállapítható, hanem ellenkezőleg, olyképen, hogy az rögtön kitűnjék és az esetleges idegen motívumoknak nem domináló, hanem alárendelt szerepet szabad j uttatni.