Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

710 Nemzetközi szerződések. — Ausztria. 1890 : lehetőségét még az a körülmény is fokozza, hogy a védjegyen föltün^•""•tetett szövegezések magyar nyelven vannak nyomtatva. Ezen kétségtelenül az árú magyar eredetére utaló hamis adatokkal szemben nem jöhet tekintetbe és ezen adatokat nem képes ellensúlyozni a valódi származási helynek a védjegyben alkalmazott feltüntetése, mert a sötét alapon elhelyezett »Máhr. Rothwasser« szavak csak nagyon gondos vizsgálat után, úgyszólván csak akkor vehetők észre, ha a szemlélő erre figyelmeztetve lesz. Mivel így az összbenyomás az árú magyar eredetére utaló hamis adataivá' a vevőközönség megtévesztésére szolgálhat, a védjegynek törvényes oltalmat nem biztosíthatok. (1909 július 29. 341/909. sz.) Kereskedelemügyi Minister: 341/909. sz. határozatom ellen beadott előterjesztés folytán az ügy újbóli vizsgálata után is előbbi határozatomat fentartom és a védjegyet a magyar szent korona országai területén oltalomban nem részesítem. " A kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyoknak ő felsége uralkodása alatt álló többi országokkal való szabályozása tárgyában kötött szerződés XVII. czikke 5. pontjában kifejezetten előírja, hogy az oly árúmegjelölések, melyek a nemzeti színeket heraldikai sorrendben magukban foglalják, csak akkor lajstromozandók, ha az árúmegjelölésben egyúttal elegendő világossággal az árú valódi származása, vagy az a körülmén}7, hogy az árú nem ezen államból származik, megjelölve van, vagy az árújegyből kivehető. Az előterjesztéssel élő czég részéről letett védjegy e követelményeknek a legtávolabbról sem felel meg. A védjegynek karakterisztikus és az egész ábrát domináló része a födgömbbe szúrt két magyar nemzeti szinű zászló, a mely körülmény egybevetve azzal, hogy az ábrának a legszembeötlőbb helyén, a két zászló között az ellentétes szinhatás folytán feltűnő betűkkel »Mech. Pamut Áru Gyár« felírás nyer alkalmazást, már az első pillanatban mindenkiben azt a hitet fogja kelteni, hogy magyar származású árúval áll szemben. Fokozza az ily irányú megtévesztés lehetőségét, hogy az egész ábra magyar szöveggel van ellátva. Magyar szónak kellett vennem a »Meter« szót, bár előterjesztő fél ázt német szónak deklarálja, azért, mert nem szabad feltételeznem előterjesztő félről, mint jó kereskedőről, hogy az árú közelebbi megjelölésére szolgáló egyik szót (mi-