Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Kombinatív védjegyek. 181 meg, de panaszlott nyilatkozatából kitűnik, hogy a törlési kérelem 1895 : a panaszlott által 1906. évi augusztus 14-én varrógépek jelzésére XLI. a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 14732. sz. alatt belajstro- t,cz" mozott védjegyre irányul. A szóban levő védjegy úgynevezett kombinativ védjegy, a mennyiben az egy oválszerű keretben több kisebb csillagábra mellett egy sugarakat szóró nagyobb csillagot és végül a Rekord szót tünteti fel. Ebben az egységes összeállításában elbírálva a védjegyet, ezt lajstromképesnek és a panaszt alaptalannak kellett kimondani. Habár nem tagadható, hogy a védjegyben szereplő »Rekord« szó a védjegyhez bejelentett varrógépek azon előnyös tulajdonságára látszik utalni,1) a melynél fogva ezeknek a gépeknek a munkaképessége vagy az azokkal elérhető munkaeredmény más hasonló gépek munkaképességével vagy munkaeredményével összehasonlítva, kedvezőbb, mégis egymagában az a körülmény, hogy a védjegy egyik alkatrészének az árú előnyös mivoltára utaló jelentménye van, az egyébként törvényszerűnek jelentkező és egészében meg sem támadott védjegynek a törlésére nem ok, mert a megtámadott védjegynek kombinativ jellege kizárja azt, hogy a csupán szóból vagy szavakból álló védjegyekkel szemben alkalmazható novelláris törvénynek 1. §-ában foglalt rendelkezést, a melyre a panasz alapítva van, a jelen esetben figyelembe venni, avagy alkalmazni lehessen. A panaszlott részére költségek azért nem állapíttattak meg, mert nem az 1895 : XLI. t.-cz. 6. §-ában meghatározott jogvita, hanem egy hivatalból figyelembe veendő törlési ok képezte elbírálás és döntés tárgyát. (1910 június 18. 597/1910. sz.) 3. §. 3. p. A szabadjelzés megállapításának döntő elvi kritériumai. 380. Kereskedelemügyi Minis ter: Előterjeszté- 1890: sére a következőkről értesítem a kamarát : II. t.-cz. Az a kérdés, hogy valamely árújel az 1890. évi II. t.-cz. 3. §. 3. 3- §• pontja értelmében általánosan szokásosnak tekinthető-e a gyakor- ' ^' latban, tényleg az előterjesztésben jelzett elvi kritériumok szerint bíráltatik el ; t. i. 1. hogy az említett pontban érintett árújegy csak akkor tekinthető a kereskedelmi forgalomban általánosan szokásosnak, ha több, számszerint meg nem határozható iparos vagy gyáripari termelő által használtatik és ezen körülmény a kereskedelmi világban általánosan ismerve van ; 2. hogy oly czímjegy, mely a külföldön bizonyos árúnemre nézve szokásosnak ismertetik de a I) V. ö. K. M. 943/910., 667/1910. és 87/1910., 1. 151. s k. old.