Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

182 Szabadjelzések. 1890: hazai kereskedelmi forgalomban ilyennek el nem ismertetik, nálunk '•t--cz. bátran bejegyezhető. Megjegyzendő, hogy az adott eset sajátos körül" ^* ményei szerint esetleg más, itt egyenként fel nem sorolható szemP pontok, pl. a használat jóhiszeműsége vagy rosszhiszeműsége is mérlegelendők lesznek.1) A mi azt a kérdést illeti, vájjon oly czímjel (árújel), melynek használata nálunk szokásosnak nem mondható, de a külföldön bizonyos árúnem megjelölésére általánosan használtatik, belajstromozható-e, meg kell jegyezni, hogy a kamara által elfoglalt fentebb idézett álláspont ellen elvileg észrevétel alig tehető, de a mennyiben ily lajstromozás által külföldieknek korábban szerzett jogai érintetnének, úgy a nemzetközi forgalom biztonsága szempontjából a nemzetközi viszonylatok is figyelembe veendők lesznek. Hogy végül a lajstromozás törvényszerűsége feletti dö tésre a fent megjelölt esetekben elsőfokban a kereskedelmi és iparkamarák illetékesek a törvény rendelkezéséből folyik. (1905 november 18. 658/1905. sz.) „Artézi forrásvíz" szabad jelzés. „Szénsavval telített ásványos víz" mesterségesen telített ásványvíz nierjjelölésére nem megtévesztő. 381. Kereskedelemügyi Minister: »Artézia« szikviz- és pezsgőitalok gyár részvénytársaság felperesnek H. J. és fiai czég alperes ellen folyamatba tett védjegy törlése és járulékai iránti perében a felperest keresetével elutasítom. Felperes keresetében és perirataiban azt adja elő, hogy az alperesi czég javára a budapesti kereskedelmi és iparkamaránál 1903. évben 9807. folyószám alatt lajstromozott ábrás védjegyben olyan valótlan adatok vannak, a melyek a tényleges üzleti viszonyoknak meg nem felelnek és így a közönség tévedésbe ejtésére alkalmasak. Ugyanis a zöld alapszínű védjegy egy felső részében kék szalagon ezen felifás olvasható : »Artézi forrásvíz« ; az alsó részén az alapszíntől különböző világosabb színben : »Artézi forrásvíz vállalat«, végre a piros színnel koczkázott középső részen : »szénsavval telített ásványos viz« ; mindezek valótlan jelzések, mert igaz ugyan, hogy a védjegylajstromozás idejében alperesek voltak Budapest székesfőváros ártézi forrásának bérlői, de 1904 november 1 óta a nevezett kutat felperesek bérlik, így a fenti jelzések a közönség tévedésbeejtésére alkalmasak, annál is inkább, mert a feliratok utóbbijából a közönség azt következtetheti, hogy a szénsav a vízben már természetben megvan, holott a szénsav abba mesterséges úton nyomatik be ; ugyanazért kéri ezen 1) Az alább közölteken kivül v. ö. még K. M. 487 190] I. 509. old. K. M. 50552/1896. >>Hunyadi és Hunyadi János keserűvízre nem szabadjelzés 1. 332. old. K. M. 213/1908 »tulipán« zászlóárúkra nem szabadjelzés 1. 305. old. K. M. 468 1901. >>liathjen« ha jófenekekre való kompoziczióra szabadjelzés 1. 347. old.