Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú előállítási helyét jelző szavak. 93 Ki kellett zárni az oltalomból a fentemlített védjegyet, mert 1895: a szóbanforgó védjegy helynévi jelentőséggel bír, mivel az Pécs XLI. városa melletti hegységnek a neve és mint ilyen, a hivatkozott tör- t-'cz" vény értelmében nem képezheti lajstromozás tárgyát, mindannak l" ^' daczára, hogy a tulajdonos a jogos használatát igazolta, mert elsősorban a helynévi jelentőség az irányadó. (1911 április 12. 1362/1910.) „Mohai." 141. Kereskedelemügyi Minis ter: A budapesti 3671. sz. védjegyet, mely csupán a »Mohai« szóból áll, a központi lajstromból utólagosan kizárom, mert a kérdéses szó csupán az árú előállításának helyét jelzi s ennélfogva az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a értelmében védjegy gyanánt be nem lajstromozható. (1896 július 28. 41425/1896.) „Munkácsy"; személynév és helynév azonossága. 142. Kereskedelemügyi Minis ter: A budapesti 5314. sz. védjegyet az oltalomból kizártam, mert az azon látható »Munkácsy« szó helynevet jelent s így az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-ába ütközik. Felhozhatná ugyanezen védjegy tulajdonosa, hogy ezen szó személynevet jelent s így az eddigi gyakorlat szerint annak használata jogos. Tekintettel azonban arra, hogy ezen védjegynek mint szóvédjegynek oltalmazása összeütközésre nyújthatna alapot jövőben belajstromozandó oly ábrás védjegyekkel szemben, melyeken az illető személynév mint az árú származási helye van feltüntetve, ezen védjegy csakis azon esetben lenne oltalomban részesíthető, ha a személy vezetéknevéhez annak keresztneve is hozzáfüggesztetnék, mert különben az esetleg éppen Munkácson termelt forrásvíz a termelési hely megjelölésével nem volna forgalomba hozható. (1898 június 5-én. 17340/VI./1898.) „Munkácsy vászon"; személynév és helynév azonossága. 143. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 6703. sz. védjegyet függőben tartom. Ezen szóvédjegy ugyanis »Munkácsy-vászon« szavakból áll s habár meglehet, hogy a világhírű tulajdonnév grammatikai, azaz szószerinti értelemben eléggé megkülönböztetné az azzal jelzett árút más tulajdonnévvel jelzett hasonárúktól, mégis tekintettel ezen két szó összetételére és hangzására, mely a vevőközönség nagyobb részében alkalmasint azt az impressziót keltené, hogy a fenti elnevezés az árú eredetére, készítési helyére czéloz, s így a vevőközönség megtévesztésére is alkalmas : ezen szóvédjegyet jelen alakjában, mint az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-ába ütközőt — oltalomban nem részesíthetem.