Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

90 Az árú előállítási helyét jelző szavak. 1895 : azt lehet föltenni, hogy az illető árú a Hunyadmegye területén fekvő XLI- vár környékéről való. Mivel pedig a nov. 1. §-a a földrajzi helyeket j " meghatározó szavaknak kizárólagos használatát nem engedi meg, mert az ilyen szavak a közhasználat részére fönntartandók, ezért a kifogásolt védjegyre kizárólagos használati jogot engedélyezni nem lehet. Ehhez képest a soproni 332. sz. védjegy e lajstromból törlendő. (135/1910. sz.) „Janina" szivarkapapirra nem jelzi az árú előállítási helyéi, mind a mellett, hogy hasonló nevű török város van, tekintve, hogy Janiimban sem dohánygyártással vagy termeléssel nem foglalkoznak, sem ott szivarkapapirt nem gyártanak. 133. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti kereskedelmi és iparkamarának a »Janina« szó belajstromozását megtagadó határozatát hatályon kivül helyezi és a »Janina« szónak védjegyül való belajstromozását szivarkahüvelyekre elrendeli : A kamarai határozatot hatályon kivül kellett helyeznem, mert igaz ugyan, hogy a Janina szó az európai Törökország egyik tartományi fővárosa elnevezésének felel meg s így belajstromoztatására az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a, illetve az 1890:11. t.-cz. 3. §-ának 4. pontja értelmében bírálandó el, mégsem találtam a »Janina« szót a novelláris törvény 1. §-ába ütközőnek, mert a tárgyalás rendjén megállapítható volt, hogy a »Janina« név által a védeni kivánt árú nem karakterizáltatik és a »Janina« szó belajstromozása által harmadik személyek jogsérelmet nem szenvednek, mert a becsatolt bizonyítékok szerint Janinában sem dohánytermeléssel, sem dohánygyártással nem foglalkoznak, szivarkahüvelygyár pedig ottan szintén nem létezik és így a »Janina« szó nem tekinthető oly adatnak, mely az 1890 : II. t.-cz. 3. §-a 4. pontja figyelembevételével mint a vevőközönség megtévesztésére alkalmas, a novelláris törvény 1. §-ának tiltó rendelkezése alá esnék, hanem oly árújegynek kellett vennem, mely az árú származási helyére való czélzat nélkül a forgalomban kizárólag mint az árú individuális elnevezése szerepel. (1901 július 12. 52/1901.) „Kárpáti szövet." 134. Kereskedelemügyi Minister: A bpesti 3843. sz. védjegyről utólag kitűnvén, hogy az helynevet tartalmaz (Kárpáti szövet) minélfogva az az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-ába ütközik. (1896 szeptember 15. 48044/1896.) „Lipik Sanatorium", „Sanatorium Lipik". 135. Kereskedelemügyi Minister: Az eszéki 48. és 49. sz. védjegyeket központi oltalom alá nem helyezhetem, mert a »Sanatorium Lipik«, illetve »Lipik Sanatorium« szavak, melyekből