Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

78 Az árú előállítási helyét jelző szavak. „Alföldi vászon." 102. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 3545. számú »Kossuth« szóvédjegyet és a 3546. sz. »Alföldi vászon« szóvédjegyet törölni rendelem. A panaszost költség megítélése iránti kérelmével elutasítom. Törlendő volt panaszlott czég részére 1895. évi október hó 19-én 3546. szám alatt bejegyzett és jelen határozat rendelkező részében bővebben megjelölt szóvédjegy, mert a kérdéses védjegy megjelölését képező »Alföldi vászon« szavak az árú előállítási helyének és módjának, valamint az árú minőségének megjelölésére szolgálnak, minélfogva ezen védjegy az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a értelmében a lajstromzásból ex lege ki van zárva, s mert közgazdaságilag sem megengedendő dolog, hogy az ország egy nagy területén termelt és használatban levő vászonfajra egyeseknek magántulajdoni védjegyjogosítvány biztosíttassék. Tekintettel arra, hogy a szóban forgó védjegy törvényellenes volta miatt volt törlendő, ezen törlés a panaszlót sem jogosítja fel arra, hogy az 1895 : XLI. t.-cz. 7. §. 2. bekezdésében részére biztosított lajstromozási joggal élhessen, illetve, hogy ezen védjegyet magának megszerezze. Törlendő volt a jelen határozat rendelkező részében bővebben megjelölt 3545. sz. szóvédjegy is és pedig az idézett törvény 4. §-ának a 13. §-val kapcsolatos alkalmazása mellett, mert okmányok és üzleti levelek bemutatásával kellőleg bebizonyíttatott azon körülmény, hogy a panaszos czég a szóban forgó védjegyen használt »Kossuth vászon« elnevezést belajstromozatlanul régebben használja. Ezen okok folytán mindkét védjegy törlendő volt. A panaszos czég által felszámított 100 frtnyi képviseleti, valamint bélyeg- és egyéb költségek megítélhetők nem voltak, minthogy belajstromozatlan védjegyekről lévén szó, feltehető, hogy a védjegy tulajdonosa nem birt tudomással arról, hogy a védjegyét képező elnevezést más valaki belajstromozatlanul már régebben használja. Annyival inkább nem volt a költség megítélhető, mert a panaszosnak 1895. évi augusztus hó 2-tól, mint az 1895 : XLI. t.-cz. életbelépte napjától ugyanazon évi október hó 19-ig, mint a megtámadott védjegy belajstromozása napjáig módjában lett volna az általa már régen használt jelzéseket saját javára bejegyeztetni. (1896 szeptember 23. 35305/1896.) „Apatovacka Kiselica", „Apatovacka voda", „Apatovacko vrelo". 103. Kereskedelemügyi Minister: Savanyúvíz megjelölésére a zágrábi 113., 114. és 115. sz. alatt belajstromozott »Apatovacka kiselika«, »Apatovacka voda« és »Apatovacka vrelo« szóvédjegyeket törvényes oltalom alá nem helyezhetem, mert a