Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú előállítási helyét jelző szavak. 70 113. és 114. sz. védjegyek, a mellett, hogy az árút mineműségére 1895: nézve közelebbről meghatározzák, annak származási helyét jelölik XLImeg, s mert a 115. sz. védjegy kizárólag származási helyet jelző *"*cf" jelentőséggel bir. (1903 október 27. 732/1903.) „Austria." 104. Kereskedelemügyi Minister: A profilkövek stb. megjelölésére bejelentett budapesti 12108. sz. »Austria« szóvédjegyet a Németországgal kötött és az 1892 : IV. t.-cz.-be foglalt egyezmény értelmében és az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-a alapján az oltalomból kizárom. A szavaknak belajstromozását megengedő novelláris törvény 1. §-a ugyanis tilalmat állít fel az olyan szavakkal szemben, melyek kizárólag az árú előállításának helyét, idejét stb. jelzik. így pedig az »Austria« szó földrajzi területet kifejező jelentményénél fogva a kizárólagos használati jog megszerzésére alkalmatlan, a mennyiben az érdekelt fogyasztók az »Austria« árújelzőt kizárólag az illető árú származási helyét jelző adatnak fogják tekinteni. De figyelembe veendő volt a szóban lsvő védjegy lajstromképességének megbirálásánál azon körülmény is, hogy az »Austria« kitétel akkor sem képezhet az 1890 : II. t.-cz. 3. §. 4. pontja értelmében törvényszerű védjegyet, ha bejelentője azon árúkat, melyeknek megjelölése czéljából a védjegyet bejelentette üzleti telepének helyén, Nürnbergben állítja elő, mert nyilvánvaló, hogy ez esetben az »Austria« árújelző azzal a körülménynyel szemben, hogy az illető árúk Németországban készülnek, a valóságnak meg nem felelő s a vevőközönséget az árú származását illetőleg megtévesztő adatot képez. Mivel pedig a Németországgal kötött fentebb idézett egyezmény III. czikkében foglalt ama rendelkezés : »A szerződő felek egyikének területein bejegyzett kereskedelmi és gyári védjegy tulajdonosától a másik fél területein való bejegyzés nem tagadható meg azon okból, mert a védjegy a védjegyek összeállítása és külső alakja tekintetében itt fennálló szabályoknak nem felel meg«, a jelen esetben a budapesti 12108. számú védjegy tartalmában rejlő törvényellenessége miatt nem alkalmazható, mivel továbbá az »Austria« szóra nézve a honosnak sem lehetne kizárólagos használati jogot engedélyezni, s mivel a német állampolgárok egyébként a többször hivatkozott egyezmény I. czikke értelmében a kereskedelmi és gyári védjegyek oltalma tekintetében ugyanazon jogokat élvezik, mint a saját alattvalók, mindezeknélfogva a budapesti 12108. sz. védjegynek törlését kellett elrendelnem. (1905 június 8. .'.87/1905.)