Szász János (szerk.): Védjegyjogi döntvénytár. A védjegyoltalomra vonatkozó törvények, rendeletek és nemzetközi szerződések, valamint a kereskedelemügyi minister és a bíróságok joggyakorlatának rendszeres gyűjteménye kapcsolatban az 1895. évtől 1910-ig belajstromozott fennálló szóvédjegyek betűsoros mutatójával. I. kötet (Budapest, 1911)

Az árú előállítási helyét jelző szavak. 77 törvény félre nem magyarázható értelme szerint szükséges hozzá az, 1895 : hogy az illető árúnak előállítási helyét jelölje meg. Hogy ez a törvény XLIszellemének megfelelő értelmezés, azt az osztrák cs. kir. közmunka- '"c|" ügyi ministerium sem tagadja, csak azt mondja, hogy a gyakorlat ' (tehát nem a törvény) eleddig helyet nem engedélyezett. Ezzel szemben konstatálni lehet, hogy a gyakorlat számos megjelölést, a melyek helynevek is egyúttal, elfogadott védjegy gyanánt (pl. »Latona«, »Adonis«, »Flora«). A gyakorlat azonban, annak felismerése után, hogy helytelen törvénymagyarázaton alapul, nem lehet irányadó, legkevésbbé szolgálhat azonban okul arra, hogy tovább is fentartassék. Bár igaz, hogy a törvény csak a fönti értelmezést engedi meg, mégis, tekintettel arra, hogy a helynevek lefoglalásának elsősorban az ezen helységekbeli lakosok érdekében eleje vétessék, másrészt hogy a valóságnak meg nem felelő adatokat tartalmazó védjegyek ebbeli alkatrészeik igazolásául erre a gyakorlatra ne lehessen hivatkozni, végül az osztrák cs. kir. közmunkaügyi ministerium által követett gyakorlatra való tekintettel is mindazon helynevek, a melyeket a forgalom kizárólagosan előállítási helyi, földrajzi elnevezési értelemben vesz elsősorban számba, itt kizárattak a belajstromzásból, legyenek azok az árúnak a valóságban akár előállítási helyei, akár nem. Ebből a szempontból is elbírálva az »Alba« szóvédjegyet, ezt a lajstromzásból kizárni nem lehet. Az »Alba« szónak, mint azt az osztrák cs. kir. közmunkaügyi ministeriumnak átiratai és ide áttett határozatai igazolják, a földrajzi megjelölésen kívül még számos más értelme is van és a forgalomban, a fogyasztó közönség körében a szónak ezen más értelmezései dominálnak. Hogy az ember tudja, hogy »Alba« nevű helynevek is vannak, ahhoz »geographisches statistisches Lexikon« kell, mert még a Pallas Lexikon révén sem lehet megállapítani, hogy »Alba« helység vagy kerület valamely oknál fogva ismert lenne. (1389/1909.) „Albion." 100. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara : A belajstromozás megtagadtatik, mert e szó »Albion« annyit jelent, mint »Angolország« s így annak, mint helynévnek szóvédjegyül való lajstromozása az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-ába ütközik. (1897 augusztus 9. 13722/1897.) „Al! America." 101. Kereskedelemügyi Minister: A budapesti 19126. sz. »A11 America« szóvédjegyet, mint az árú előállítási helyére utaló jelzést az 1895 : XLI. t.-cz. 1. §-a rendelkezéséhez képest oltalomban nem részesíthetem és így törölni rendelem. (1909. évi november 26-án. 1070/1909.)