A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

helyességéről győznek meg, hanem a kívánt hatással ellentétben az elítéltek irányában keltenek szánalmat. A terhelt büntetett előéletű ugyan, azonban előző kisebb súlyú büntetései után megneveléséhez nem szükséges 8 évi börtön. Két eltartásra szoruló gyermeke is nyomatékos enyhítő körülmény. Ezért a Legfelsőbb Bíróság — a törvénysértés megállapítása mellett a terhelt cselekményének minősítésénél a bőrre, mint zárolt termékre való utalást mellőzi és az e minősítés alapjául vett cselekményt termék jogellenes forgalombahozatalával üzletszerűen és jelentős termékmennyiség tekintetében folytatólagosan elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntettnek minősítette. A terheltet összbüntetésül 4 (négy) évi börtönre, a büntetőtörvényben felsorolt egyes jogaitól 5 (öt) évre való eltiltásra és vagyona 500 (ötszáz) Ft értékű részének elkobzására ítélte. (1956. VIII. 21. — B. tört. V. 1038/1956.J Sertésvágási engedélyen a rágás napjára vonatkozó dátum meghamisítása nem közokirathamisíiás, hanem hatósági utalvány meghamisításával elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntett. 649. A terheltet az ügyészség a BHÖ. 141. pont (1) bek.-ben felvett közokirathamisítás bűntettével vádolta, mert egy sertésvágási engedélyen a dátumot és érvényességi napot meghamisította. A járásbíróság a terheltet bűncselekmény hiányában felmentette. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletét anyagi jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte. A végzésben kifejtett indokok szerint az elsőbíróságnak a vádlott bűnösségét a 144. pont (1) bek.-ébe felvett közokirathamisítás bűntettében kell megállapítani. A tényállás szerint a terhelt 1954. évben J. nevű egyénnel közösen hizlalt egy sertést. A sertésvágási engedélyt J. nevére állították ki. A sertést november 25-én vágták le s azt megfelezték. A terhelt a neki jutó részt 1956. december 6-án Budapestre szállította, és hogy a szállításnál hiba ne legyen, a vágás napját november25-rőldecember6-ra javítottakiavágásiengedéllyen. Az ítélet ellen a legfőbb ügyész nyújtott be — alapos — törvényességi óvást. A terhelt a saját termelésű állati termék szállítását kívánta a meghamisított vágási engedéllyel megkönnyíteni. Cselekménye nem a BHÖ. 144. pontjának (1) bek.-be felvett köz okirat hamisít ás büntette, hanem közellátási jellege folytán a BHÖ. 270. pont c) alpontjába felvett és a termék csekély mennyiségére tekintettel a BHÖ. 273. pontjának (1) bek. szerint minősülő, hatósági utalvány meghamisításával elkövetett közellátás érdekét veszélyeztető bűntett. A megyei bíróság hatályon kívül helyező végzésében foglalt ellentétes iránymutatás és a járásbíróság ítéletében foglalt minősítés^ törvénysértő. (1956. IX. 4. — B. törv. III.. 1U9\1956.) 581