A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

(2) bek. 1. tételébe foglalt rendelkezés szerint minősülő, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten lopással elkövetett bűntett. Ismételten elkövetettnek kell minősíteni a BHÖ 230., 231. és 233. pontjaiba felvett bűntetteket, ha egyébként a folytatólagosság megállapítható tolna. 616. A Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás elbírálása során kimondotta a következőket: A Legfelsőbb Bíróság 570. sz. jogesetében (Bírósági Határozatok 1954. évi 11. sz. 330 — 331. old.) elvi éllel kimondotta, hogy az ismételtség szempontjából közömbös, hogy az egyes sikkasztási cselekmények egységes, egyébként a folytatólagosság megállapítására vezető akaratelhatározásból eredtek-e vagy sem. Ugyancsak kimondotta, hogy a BHÖ 232. pontja (2) bek. 1. tételében minősítő körülményt megjelölő „ismételtséget" a BHÖ 230., 231. és 233. pontjaiban meghatározott társadalmi tulajdon elleni bűntettek minden olyan több esetben, több részletben való elkövetések alapján — minden további előfeltétel nélkül — meg kell állapítani, amikor egyébként folytatólagosság vagy bűnhalmazat megállapítására kerülne sor. Az elbírálás alatt álló esetben a terhelt a társadalmi tulajdont 1956. május havában 3700 Ft, 1956. július havában pedig összesen 6600 Ft erejéig megkárosította. A járásbíróság ennélfogva törvénysértően minősítette a terhelt két különböző időpontban elkövetett sikkasztási cselekményeit az eredeti ügyészi vádban szereplő ismételten elkövetés helyett folytatólagosan elkövetettnek. (1957. XI. 13. — B. törv. 1274/1957.) 617. Hasonló álláspontot foglal el a Legfelsőbb Bíróság a törvényességi óvás elbírálása során az 1956. VIII. 22-én kelt B. törv. 1033/1956. számú határozatában : Az irányadó tényállás szerint a tuskólopás, illetve B. J. részéről az ahhoz való segítségnyújtás egymásután 10 megismétlődött esetben történt. Társadalmi tulajdont sértő lopásról lévén szó, az ekként elkövetett cselekmény a BHÖ 230. pontjába, illetve 232. pont (2) bek.-ébe felvett büntető rendelkezések, nemkülönben az irányadó ítélkezési gyakorlat értelmében a társadalmi tulajdon sérelmére lopással ismételten elkövetett bűntettnek minősül. Az ismételtség törvényi egysége helyett folytatólagos elkövetést megállapítani — ilyen esetekben — nem lehet. Folyamatos elkövetés csak akkor állapítható meg, ha a közönséges életfelfogás szerint elválaszthatatlanul természetes egységet képez a cselekmény. 618. A bizonyított tényállás szerint a terhelt Budapesten a Táncsics bőrgyárban mint a ruhatár kezelésével megbízott raktári segédmunkás az 1955. év nyarától az 1956. év március haváig terjedő idő alatt 10 660,40 Ft értékű munkaruhát, bakancsot és gumicsizmát tulajdonított el oly módon, hogy a 35* 547