A törvényességi óvások gyakorlata. A Legfelsőbb Bíróság törvényességi óvások folytán hozott határozatai, 1956. V.-1958. X. (Budapest, 1959)

Kérdés azonban, hogy terhelte-e feljelentési kötelezettség figyelemmel arra, hogy öccsének fegyverrejtegetéséről tudott. A fegyverrejtegetés feljelentésének elmulasztása azonban kizárólag a rögtönbíráskodásról szóló 1956 : 28. tvr. 3. § (2) bek. alapján és csakis a rögtönitélő bíróság által büntethető. E bűncselekmény miatt az eljárásnak rendes biróság előtt történt megindítása — a 6/1956. (XII. 11.) Korm. sz. r. 5. § (3) bekezdésére figyelemmel — a büntethetőséget megszüntető okot teremt. (Legfelsőbb Bíróság 201. sz. büntető kollégiumi határozata.) Adott esetben azonban a terheltet, amiért hitelt érdemlően tudomással bírt testvér-öccsének fegyver- és lőszerrejtegetéséről, még az 1956 : 28. tvr. 3. § (2) bek. alapján sem terhelte feljelentési kötelezettség, mert ez a rendelkezés a Btá. 29. §-a szerinti hozzátartozókra nem vonatkozik. [1956 : 28. tvr. 3. § (2) bek. utolsó mondata.] A terhelt bűnösségének a megállapítása tehát a fegyverrejtegetés bűntettében törvénysértéssel történt. Minthogy a tényállásban írt magatartása bűncselekményt nem valósít meg, a Legfelsőbb Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette. (1957. X. 21. — B. törv. IV- 1979/1957.) Robbanóanyag tartásával elkövetett bűntett téves minősítése. 581. Terhelt 1956. november 14-én összetalálkozott T. és L. nevű ismerőseivel. Megláttak egy tehergépkocsit, amelyet be akartak indítani. A beindítási próbálkozás zajára kijött a házból a gépkocsivezető, akit kényszeríteni akartak arra, hogy a kocsit indítsa be, és hogy vigye el őket a hozzátartozóikhoz. Ez alkalommal T.-nélegy hadipuska, L.-nél és a terheltnél pedig egy-egy kézigránát volt. Minthogy a fenyegető fellépés ellenére sem volt hajlandó a gépkocsivezető a felhívásnak eleget tenni, T. és L. behatoltak annak lakására és kényszerítő magatartásukat itt is folytatták. Rövid idő elteltével a terhelt is betért a lakásba, övében kézigránáttal, de csak azt mondogatta a gépkocsivezetőnek, hogy vigye el őket az egyik községbe. % óráig tartózkodtak bent a lakásban, miután azonban célt elérni nem tudtak, távoztak. A járásbíróság a terheltet bűnösnek mondotta ki robbanóanyag tartásával elkövetett bűntettben. Ezért őt 5 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A magánlaksértés bűntettének vádja alól pedig, büntethetőséget kizáró körülmény folytán felmentette. A legfőbb ügyész a törvényesség érdekében azért emelt óvást, mert törvénysértőnek vélte a magánlaksértés bűntette alóli felmentő és a büntetés mértékét megállapító rendelkezést. A törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság alaposnak találta. T. fegyverrel igyekezett kényszeríteni a gépkocsivezetőt arra, hogy az a gépkocsit rendelkezésükre bocsássa. Ez a tevékenysége a zsarolás bűntettének kísérletét valósította meg. T. és L.-nek az a magatartása, hogy 33 A törvényességi óvások gyakorlata 513